Előző

3. oldal

Következő

Mivel e hadjáratoknak csupán hírét, eseményeit örökítették ránk a kortársak feljegyzései, s a szerzett zsákmányból a temetkezésekben szinte semmi sem mutatkozik, a hajdani portyák résztvevőinek maradványait elsősorban a fegyveres, lovas, s netán érméket is tartalmazó sírokban kereshetjük. A vitézek öltözete természetesen megsemmisült. Bronz füles gombjaik és egyéb fémdíszeik rozsdájától átitatott textilmaradványok szerint, len- vagy kendervászonból, vékony bőrből varrott inget, s valószínűleg buggyosra szabott, a puha talpú, felkapó orrú csizmába gyűrt szárú nadrágot viseltek; e ruhadarabokból hidegben többet húztak egymásra. Felsőruhaként combközépig-térdig érő, jobbról balra hajtott szárnyú, s a derékon övvel leszorított textil-, vagy bőrkaftánt hordtak, amelyet veretekkel vagy akár felvarrott érmékkel is ékítettek.

A tehetősebbek nemesfém vagy bronzveretekkel látványosan kivert, a közrendű szabadok csupán csattal ellátott, elől kettős, baloldalt hosszan lecsüngő szíjú övet viseltek, ennek kisszíjaira függesztették fel a derék bal oldalán a szablyát és az íjtegez két válfajának valamelyikét. Jobb oldalán a tűzszerszámot, fenőkövet s egyebeket tartalmazó, ritkán sajátos veretegyüttessel, vagy pompás mintázatú, aranyo zott ezüst tarsolylemezzel borított fedelű bőrtarsolyt, a tokban tar-tott kést, valamint a nyíltegezt,végezetülaz övre erő-sítették az ivócsészét és a kürtöt is. Hajukat két-négy varkocsba fonták, s fejükre kerek vászonsapkát, télen karimátlan báránybőr süveget, vagy prémszegélyű bőrkalpagot húztak; ránk maradt egy süveg palmetta díszes ezüstlemez csúcsa is. A fémfegyverek ellen-

a talaj pusztító hatásának, a csak részben szerves anyagúakat is azonban csupán maradványaikból lehet állnakrekonstruálni. Közéjük elsősorban a védőfegyverek és a távolsági harc fegyverei sorolhatók. Csak az írott források utalásaiból sejthetjük, hogy a hajdani vitézek