Előző

4. oldal

Következő

Az 5-9. század folyamán a magyarokkal közvetlen kapcsolatban álló, velük egybeolvadt néprészek ismerkedtek meg a kereszténységgel. Maguk a magyarok is ismerték a kereszténységet, egyes elemeit más monoteista irányzatokkal, Saját pogány hiedelmeikkel vegyítve, befogadták. Még nem váltak keresztnyekké; néhány jelképet, fogalmat vettek át. A kereszténység és a pogányság kapcsolata sok árnyalatot ismer. A kaukázusi oszét eposzok keresztényellenesek, de nem agresszíven. Ironikus rezignáltsággal vetik össze a pogány mitológia sokárnyalatú eszményeit a keresztény isten totalitásával –az ősi mitológiák isteneinél egyhangúbbnak tartják.
A Pécs melletti Kozár község határában feltárt temetőből héber írás-jelekkel ellátott gyűrű került elő. Az írás-jeleknek valószínűleg kabalisztikus jelentősége lehetett. Mindenképpen jelzik azonban, hogy a zsidó vallás elemei a honfoglaló magyarok körében ismertek voltak.
A hadviselés módjában és a hadban tanúsított magatartásban műveltségi ismeretek és morális értékek összegeződnek. A magyarok a hadi élettel járó viszontagságokat jól tűrték; a csatavesztés nem csüggesztette el őket. Gyanakvóak voltak, szándékaikat leplezték. Erényükhöz tartozott az ellenség szándékának, hadmozdulatainak gondos kifürkészése és értékelése. Fegyverzetük szablya, kard, íj, kopja és bőrpáncél volt. Használták a buzogányt és a harci fokost is. Előkelőik lovainak szügyét nemez és vaspáncél fedte. Mesterien alkalmazták a lóhátról való íjazást. Csata előtt sűrűn elhelyezett előőrsöket küldtek ki. Tartalék lovaikat és málháikat csatarendjük mögött, oldalvást helyezték el.
Ütközet színhelyéül erősen tagolt terepet választottak, ahol elrejtve tartalékokat állítottak fel. Ezek feladata a csatarendjében felbomlott ellenség bekerítése volt. Az ellenség felbomlasztását úgy érték el, hogy mélyen tagolt, tömör oszlopokban rendezett ezredeik rohamozás közben nyílzáporral árasztották el az ellenséget, majd futamodást színlelve az ellenséget maguk után csalták. Az üldöző ellenséget a tartalékok és a visszafordult él ezredek bekerítették és tönkreverték. Támadásban kérlelhetetlenek voltak, mindig alakulatban küzdöttek; az egyéni küzdelmet alkalmatlannak tartották.