Előző
13. oldal

A keleti kútfők ezt írják róluk: "(Ezek) a magyarok szemrevaló és szép külsejű emberek, nagy testűek, vagyonosak és szembetűnően gazdagok, amit kereskedelmüknek köszönhetnek. Ruhájuk brokátból készült. Fegyvereik ezüsttel vannak kiverve és gyönggyel berakottak."14
A mesterségek és műveletek ismeretének bővülését bizonyítják, a gyárt, csavar, ács, szűcs és szatócs kifejezéseink. Az utóbbi a kereskedőt jelentette általában. A perzsa eredetű vám (tartozás, kötelesség) és a vásár a kereskedelmi tevékenységgel összefüggő fogalmak. A keleti, arab és perzsa kereskedők felkeresték a magyarokat, személyes benyomásaik, tapasztalataik alapján tudtak vagyoni helyzetükről. A magyarok házasodási szokásának a leírása alapos helyi tájékozottságukról vall. "Leánykérés alkalmával náluk az a szokás, hogy amikor a leányt megkérik, vételárat visznek a leány gazdagságával arányban, több vagy kevesebb állatot. Amikor a vételár meghatározására összeülnek, a leány atyja a vőlegény atyját saját házába viszi, és mindent összegyűjt, amije csak van coboly-, hermelin-, mókus-, nyestprémből és rókamálból, a brokát ruhahuzatokkal és mindenféle bőrrel egyetemben tíz bőrruhára valót. (Mindezt) egy szőnyegbe göngyölíti és a vőlegény atyjának lovára kötözi, majd hazaküldi őt. Akkor az mindent elküld neki (a leány atyjának), amire csak szükség van az előre megállapított vételárhoz: állatot, pénzt, ingóságot, -és akkor hazaviszik a leányt."15
A kereskedelmi értéket képviselő tárgyak felsorolásán túlmenően kiderül, hogy a magyarok ismerték a pénzt, a Kelet-Európában forgalomban levő dirhemet. A családi életben az atyák elhatározása volt a döntő. A házassági szövetség létesítésében a felek vagyoni és társadalmi állapota döntött. Eladó lány és vőlegény (vevőlegény) szavaink a leírt szokásnak a vetületei. A brokát, szerény esetben valamilyen igénytelen ruhahuzat, a sztyeppi népek ruhakészítésének hagyományos módjára utal: a téli bőrruhára dolgozták rá a szövetet.
Ibn Fadhlán 921-922-ben átutazott a dél-uráli sztyeppen, úti jelentésében a sztyepplakók és a távolsági kereskedőkaravánok kapcsolatának szabályait foglalta össze.

14. MEH 89.
15. MEH 89.