Előző

8. oldal

Következő

Ez esetben a kazár kákán bég, a második kazár fejedelem jelképét látjuk benne viszont. A sztyeppi népek fejedelmi és előkelő nemzetségei személynév adásában a méltóságnevek használata elterjedt szokás volt.
A magyar fejedelmi kíséret neve jobbágy volt.
I. István király kíséretének neve iobagi, jobbágy volt. A magyar feudalizmus századaiban a földesúri alárendeltségben élő parasztságot jelölte. A szónak nincs biztos etimológiája. Had szavunk még ugor kori, belőle képzett a hadnagi-, hadnagy szavunk. Az ősmagyar fegyveres szervezet és politikai alakulás török hatás bélyegét viseli, de eredetére nézve sokkal korábbi.
Bőség szavunk fogalmi ellentéte az ínség, Szegénység. A szóban rejlő "ín" középkori többes alakja "ewnek", azaz ,inek", jelentése szolga, közrendű volt. A szónak biztos etimológiája nincs. A keleti szláv cseljad eredetileg háznépéhez, nemzetségéhez tartozót jelentett, később a félszabad szolgára vonatkozott. Lehetséges, hogy a magyar "ín" szónak ilyesfajta jelentéstörténete van. A magyar "ínség" az elszegényedett nemzetségi közrendűekre vonatkozhatott. A honfoglalás előtti török jövevényszavaink egyik kategóriája a magántulajdonnal, az ítélkezéssel, az egyenlőtlenségből következő előnyszerzéssel, a kizsákmányolással áll kapcsolatban. A törvény, tanú, bilincs, gyaláz, orv, bitó (törvényfa, a jog és igazságszolgáltatás színhelye) szavaink bizonyítják a törvénykezést. Egyik feladata a magántulajdon ellen vétő orv feletti ítélkezés volt. A vagyon, haszon, bér, kölcsön, bélyeg (a tulajdon jele) szavak a magántulajdont jelentőségét tanúsítják, azt, hogy a gyarló, a szegény szűkölködött a javakban". A hadjáratba menők sereget képeztek, ahol a bátor harcosok érdemeket, a gyávák gyalázatot szereztek.