Előző

63. oldal

Következő

955-956 telén Konstantin Császár követséget menesztett Ottóhoz, akinek egyoldalú információja Bulcsú istentelenségéről, vereségéről és felakasztásáról Szkülitzósz híradásában is tükröződik. Az Ottóval való követváltásnak lehetett a következménye, hogy Konstantin császár 957-ben, az öt évre kötött szerződés utolsó évében beszüntette a magyar fejedelem-nek fizetendő évi adót, s tette ezt annál is inkább, mert ez évben egy másik kelet-európai ország pogány fejedelemnője érkezett Bizáncba, aki a keresztség felvétele mellett ajándékokra is igényt tartott. 957-ben a császár Szvjatoszlav orosz fejedelem anyját, Olgát ugyanúgy kiemelte a keresztelőmedencéből, mint egy évtizede Bulcsút, majd Zombor gyulát, s ezzel kezdetét vette Oroszország és a keleti egyház szoros kapcsolata. Megjegyzendő, hogy maga Szvjatoszlav ekkor még Ugyanúgy pogány maradt, mint 953 előtt Fajsz fejedelem.
Konstantin császár döntése az évi adó beszüntetéséről ellenséges hangulatot váltott ki az új magyar fejedelemből. Taksony és hadvezére, Apor meg akarta mutatni, hogy tévesek azok a híresztelések, amelyek a magyar katonai erő megtöréséről elterjedtek, ezért 958 húsvétján Apor vezér hatalmas sereggel jelent meg Konstantinápoly falai alatt. Ez az átkalandozás, amelynek emlékét a görög kútfők mellett a magyar ősgesztában feljegyzett Botond-monda is fenntartotta.
A monda szerint a városhoz vonult magyarok elé a kapuból kilépett egy óriás görög, aki azt állította, hogy ha két magyar legyőzi őt, a császár megfizeti az adót. A hetvenkedő görög elé lépett egy kis magyar, aki így szólt: "Én vagyok Botond, igaz magyar, a legkisebb a magyarok között! Végy magad mellé két görögöt, hogy az egyik felfogja kilehelt lelkedet, a másik meg eltemessen, mert én bizony népem adófizetőjévé teszem a görög császárt !". Erre Apor vezér utasította, hogy bárdjával vágja be a város főkapuját; Botond ütése nyomán gyermek által járható rés keletkezett. Az óráig tartó küzdelem után Botond megölte a görögöt. A császár, aki feleségével a falról figyelte a küzdelmet, szégyenkezve elvonult, de az adófizetést továbbra is megtagadta.