Előző
55. oldal

Fajsz és Súr nevének kiveszése a vezérnévsorokból és mondákból aligha a feledés rovására írandó: nevüket bizonyára azon tilalmazott nevek közé sorolták, amelyeket nem szabad emlegetni, mert bajt idéznek fel.
A magyar régiségben ismeretesek a névtabuk. Ilyenek a tulajdonság-jelzővel körülírt állatnevek, mint például szarvas, farkas, sertés, ilyen a szláv szóval nevezett medve, amit a vogulok is csak körülírva mernek megnevezni (például "nagy barna erdei öreg"). Arra, hogy voltak tilalmazott vezérnevek is, a hun történet szolgáltat analógiát, amikor az Attila által megölt Buda nevét tilalmazott névnek mondja.
Hogy mi lett Fajsz sorsa, nem tudjuk. Rituális királygyilkosságra aligha gondolhatunk akkor, amikor a fejedelem után következő főméltóság, a gyula nemcsak bizánci patrícius, hanem buzgó keresztény is volt, és püspök működött az országban. Ha a gyula uralmi területén, ott, ahol utóbb családtagjai rendelkeztek partvonalakkal, a Kisküküllő mentén, feltűnik Fajsz falu - egy Olyan szállásváltó úton, amely a böszörmények lakta Szanesaltól a parajdi "Sóvóxad"-ig terjed - ‚ arra is gondolhatunk, hogy a nagyfejedelem ide vonult vissza száműzetésbe.

TAKSONY VÉDELMI SZÁLLÁSHELYE

Fajsz trónjának örököse a rangidős herceg, Taksony lett. Taksony 947-ben mint a nyitrai részek ura sikeres hadjáratot vezetett Itáliába, és II. Berengárt a szövetség megújítására és adófizetésre késztette. Abból a körülményből, hogy 955 előtt már Lót és Súr birtokolta a nyitrai dukátust, arra következtethetünk, hogy időközben Taksony lett a bihari részeken országló Tas utóda. Bár neve a bihari dukátusban nem maradt fenn (hacsak nem a beregi Tákos + Taks falunév őrzi nevének rövidebb alakját ?)‚ a Tisza hevesi átkelőjénél, ahol a legtöbb trónörökös neve fennmaradt, Taksonynak is volt szállása.
Mik voltak Taksony uralkodásának kitapintható intézkedései?
Taksony, számolva egy nyugati betörés lehetőségével, mindenekelőtt védekezésre rendezkedett be.