Előző

54. oldal

Következő

Hűtlenekként kezelték őket, akik szabadságukat elvesztették, és azt a feladatot kapták, hogy házról házra járva énekeljék LéI és Bulcsú bosszújának történetét. Ha ezáltal a vitézek létszáma csökkent is, a lelki nyomás könnyebbedett, és meg lehetett kezdeni a védelemre való berendezkedést.

TAKSONY FEGYVERES BÉKEPOLITIKÁJA

AZ ERŐVISZONYOK ÁTRENDEZŐDÉSE

Az augsburgi vereség a belső erőviszonyok átrendeződését vonta maga után. Azoknak, akik részt vettek a vállalkozásban, és akik támogatták az akciót, nemcsak azért kellett elbukniuk, mert felelősek voltak a vereségért, hanem elsősorban azért, mert katonai kíséretük elpusztult vagy jelentősen meggyöngült, és szükségképpen az intakt seregekkel rendelkező vezérek kezébe ment át a hatalom.
Ügy tűnik, hogy Árpád négy fiának ága közül ekkor hanyatlott le kettő, Jutasó, akinek fia Fajsz volt, és Üllőé, akitől Tas fia Lél származott, viszont megmaradt és viszonylag erősödött Tarhosó, akinek unokája, Tormás 948-ban ifjú volt, és főként Zoltán, akinek fia, Taksony a királyi dinasztia alapítója lett.
A 955. évi vereséggel hozható kapcsolatba Fajsz fejedelemségének megszűnése. A magyar hagyomány még nevének emlékezetét is eltörölte, s vele együtt Bulcsú és Lél vezértársáét, Súrét is, aki Fajsz-ági birtokán, Veszprémben és Somogyban rendelkezett szállásbirtokkal, sőt dukátusi részt is birtokolt, Tas fia Léllel egy sorban. Minthogy az Ebersbergi Krónika Súrt rexnek mondta, és elébe helyezte Lót luxnak, nem lehetetlen, hogy Súr Fajsz fejedelem fia volt, de szállásai alapján mindenképpen a fejedelem legszűkebb köréhez sorolható. Súr bukása Fajsz katonai erejét is gyengítette, s így a nagyfejedelemnek is a kellett tűnnie.