Előző

53. oldal

Következő

Milyen ellenhatást váltott ki mindez az itthoniakban?
Bulcsú Cambrai előtt megölt öccsét, dárdahegyre tűzött fejét a foglyok lemészárolásával bosszulta meg. Valószínűleg igaz hagyományt őrzött a Magyar Krónika, amikor arról számol be, hogy a megmaradottak Bulcsú és Lél halálát megbosszulandó - németek ezreit mészárolták le. Ha maradtak az Ennsen innen szolgasorba került német kolónusok, elsősorban ők szenvedték meg a vezérek kivégzését. A bosszú adott esetben nem Csupán a harag és elkeseredés kegyetlen kiélése volt, hanem ezzel próbálták a nagy halottakat kiengesztelni, bosszújuk alól mentesülni. Ilyen esetekben a főemberek meghallgatták a táltos-sámánok javallatait, és többnyire eszerint cselekedtek.

A LEHEL-KÜRT MONDA SZEREPE

A kivégzett vezérek idegen szolgaságba kerülésének bénító hiedelmét ellenpropagandával próbálták kiegyenlíteni. Minthogy Konrád herceget magyar nyíl ölte meg a csatában, és Henrik bajor herceg a kivégzések után rövidesen meghalt Regensburgban, halálukat az énekmondók Bulcsú és Lél kivégzésével kapcsolták össze, és a vezérek bosszújaként állították be. Így keletkezett a Lehel-kürt monda, mely szerint az elfogott vezéreket "Konrád császár" elé vezették, aki megkérdezte őket, hogy miért oly kegyetlenek a keresztényekhez. "Mi a legfelső Isten bosszúja vagyunk -mondták -‚ aki ostorul rendelt rátok. Ha mi nem üldözünk benneteket, ti öltök meg és ejtetek fogságba bennünket." Erre a császár: "Válasszatok magatoknak olyan halált, amilyet akartok !" Lél így válaszolt: "Adjátok ide kürtömet, hadd fávom meg, azután válaszolok!" Átvéve a kürtöt a császár felé lépett, és úgy vágta a kürttel homlokon, hogy a császár tüstént szörnyethalt. Lél ezt mondta neki: "Te előttem mész és engem szolgálsz a másvilágon!"
Ennek a lelki nyomást enyhítő történetnek a hirdetését bizonyára a csatából hazamenekültekre bízták. Az itthon maradottak az urukat elhagyott katonai kíséret tagjait nem fogadták örömmel.