Előző
52. oldal

Továbbá a halott "megkívánta", hogy sírjánál meghatározott idő, 40 nap, 1 év stb. elmúltával áldozatot mutassanak be; A sírnál tett áldozatokkal meg lehetett engesztelni a bosszúálló halottat.
Ez magyarázza, hogy a nomád népek rendkívüli módon ragaszkodtak halottaikhoz. Bulcsú saját öccse fejéért, amit Cambrai lakói 954-ben lándzsára tűztek, mindent hajlandó lett volna megadni. Kubruk 1254-ben a Krím közelében egymás mellett két mongol temetőt látott; az egyikben a közönségesen elhaltak voltak eltemetve, a másik a Magyarországon elhaltak temetője volt. Bizonyos, hogy a mongolok nem vitték át minden halottukat a Krím mellé. A Mongolok titkos történetében olvassuk, hogy a hozzátartozók számára elegendő volt az elhalt fejét elvinni és eltemetni.
A Sankt Gallen-i kaland résztvevői elhalt bajtársuk tetemét meg-égették, és valószínű, hogy testének hamvából jelképesen egy darabot, csontot vittek haza, és számukra a hamv egy darabkája Ugyanúgy az egész lényt jelképezte, mint a keresztények számára a szentek testének egy darabkája. Egy hazavitt testrészének, hamvnak pedig meg lehetett adni a végtisztességet, amivel az élők saját nyugalmukat biztosították.
Lél, Bulcsú és az augsburgi csatában elesettek ezrei pedig a túlvilági élet folytatásához szükséges útravaló és a vógtisztessóg megadása nélkül mentek át a másvilágra, és ezáltal az élőket nyugtalanító bosszúálló lelkek lógiójává váltak.
Ehhez járult a magyarok azon hiedelme, hogy a megölt ember a túlvilágon a gyilkos szolgája lesz. Az augsburgi csatában nemcsak a magyar sereg java lett a németek szolgája, hanem a magyarok főemberei, Bulcsú harka, Lél és Súr vezér haláluk órájától kezdve a bajor hercegnek szolgáltak a tálvilágon. Az élő világ és a túlvilág vélt összefüggéséből adódott az a szilárd hiedelem, hogy a németek szolgálatába kerültek a magyarok fővezérei, akik a magyarok minden titkát ismerték, és akik mint kielégítetlen, nyugtalan lények készek voltak ártani az itt maradottaknak. Ez a hiedelem válthatta ki, hogy a tényleges veszteség olyan csapássá nőjön, ami teljesen megbénította a magyarokat nyugat irányában.