Előző
48. oldal

A katonai segédnépek ugyanis zömmel a középrétegbe sorolható nagycsaládokból álltak, és férfinépességük egyetemlegesen harcolt, természetesen a házi-szolgák kivételével.
Valószínűnek tartjuk, hogy a nyitrai dukátus területén ilyen népelemek laktak: Nyitra megyében káliz, Pozsony megyében székely lakosságnak maradt nyoma, de az Is joggal feltehető, hogy a megtelepedéskor a Bécsi-medence több határvédő kabar nemzetségnek jutott osztályrészül.
A Lél és Súr vezette kabar -székely sereg emberanyagban bekövetkezett vesztesége sokkal mélyebben érinthette e területek honfoglaló lakosságát, mert itt a nomád állattartó nagycsaládok férfi tagjai több mint felerészben elpusztulhattak, és ez a megmaradt rokon aulok összevonását, a nomád családi termelőegységek számának jelentékeny csökkenését eredményezhette. Némileg enyhítette a demográfiai következményeket a magyar és kabar-székely társadalom házassági rendje, amennyiben a többnejűség lehetősége fennállt, és ehhez a levirátus szokása járult, ami megkövetelte, hogy az özvegyek a család következő férfitagjának asszonyaivá váljanak, s így a gyermekek és az állatvagyon a családban maradjanak. Bár ez elősegítette, hogy az emberutánpótlás a 970-es évekre jelentős részben biztosított legyen, ez is csak a családok összevonása árán vált lehetségessé.

A DEMOGRÁFIAI VESZTESÉG AUGSBURG UTÁN

A legsúlyosabb demográfiai veszteség a Bécsi-medencében és a mosoni síkon élő nemzetségeket érhette. Ez lehetett Ugyanis az a terület, ahonnan Henrik bajor herceg 951. évi váratlan betörésekor sok magára maradt asszonyt és gyermeket elhurcolt, és bár a foglyok cseréjének lehetősége általában fennállt, és rendszerint éltek is vele, egy ilyen megrázkódtatás nem maradt minden következmény nélkül. Az ezt követő 955-ös férfi-pusztulás itt nem csupán a lakosság kevesebb telephelyen való koncentrálódását, hanem a védettebb magyarországi oldalra való visszahúzódását is eredményezhette. Valószínű, hogy ekkor szélesebb lakatlan gyepűket hoztak létre, ahol sem német, sem magyar, sem szláv nem maradhatott meg, csak néhány előretolt őr- és lövőtelep.