Előző

35. oldal

Következő

Központi helyzetüket figyelembe véve, a szegedi Szent Dömötör és a titeli Szent Bölcsesség (Hagia Sophia) patrocíniuma mellett Pécs 11. századi görög Pente ekklesia neve sejtet 10. századi előzményeket.
A komoly lépésekkel meginduló görög térítést és egyben az első békés beilleszkedési kísérletet a keresztény Európába a német-magyar viszony alakulása hiúsította meg.

AZ UTOLSÓ NYUGATI HADJÁRATOK ÉS AZ AUGSBURGI CSATA

Nem véletlen, hogy a bizánci kapcsolatok akkor mélyültek a, amikor a nyugatiak mindinkább beszűkültek, sőt jó időre be is zárultak. I. Ottó céltudatos birodalomépítő politikája fokozatosan szorította ki a kalandozó magyarokat Európa nyugati feléből.
947 végén meghalt Bertold bajor herceg. Ottó, hogy Bajorországot még erősebb szállal kapcsolja birodalmához, öccsét, Henriket nevezte ki bajor hercegnek. Ezt hallva, 948-ban egy nem jelentős magyar sereg - mintegy kísérletképpen - támadást intézett Bajorország csehekkel szomszédos végeire. Minthogy a támadók a Dunától északra fekvő Nordgauig nyomultak, valószínűleg a nyitrai dukátus területéről indultak ki, és talán nem a csehek tudta nélkül. Henrik azonban készen állt, és a támadást szétverte. Két óv múlva ugyanez az akció megismétlődött, amikor Boleszlav cseh fejedelmet, a magyarok virtuális szövetségesét német támadás érte. 950 nyarán Ottó király és Henrik herceg erős serege nyomult Prága ellen. Miután a németek Boleszlav fiát, az ifjú Boleszlavot július közepén Nimburg várában ostrom alá vették, az apa megtört, és Ottóhoz járulva behódolt. Feltehetően Boleszlav kérésére történt, hogy júliusban, amikor a magyarok nem szoktak hadjáratot indítani, a Duna északi oldalán magyar sereg vonult a Csehországgal határos Nordgau felé. 950. augusztus 9-én, körülbelül ugyanakkor, amikor J3oleszlav megadta magát, a magyarok a Luhe-folyónál megsemmisítették a bajor sereget.