Előző
16. oldal

A 926. évi hadjáratnak megvolt az az eredménye, hogy Arnulf 927-ben megújította a magyarokkal szerződését, amellyel békét biztosított Bajorországnak, de egyben a nyugati német tartományoknak is; a magyarok évi adó fejében ugyanis 6 évig egyáltalán nem léptek német területre. Ebben oroszlánrésze volt annak, hogy Henriknek sikerült Németországban a belső ellentéteket kiküszöbölni, és nem volt szüksége a magyarokra.
Ezzel egyidejűleg viszont Itália vált új küzdőtérré, s ez azt jelentette, hogy magyar segédhadak felfogadására másutt továbbra is sor került.
Provence-i Hugó olasz királlyá koronázása, 926 után rövidesen szembekerült a torzkán és római arisztokráciával. De maga Róma is meghasonlott, mert a főnemesi párt vezéralakja, a hírhedt Marócia asszony, a senatrix szembefordult X. János pápával és a rómaiak egy részével. Marócia, egy római szenátor leánya, miután III. Sergius pápától megszülte törvénytelen első fiát, Jánost, Alberik spoletói herceg, majd Guido toscanai márki felesége lett. Vele szemben János pápa saját öccsére, Péter márkira támaszkodott, akit viszont Marócia száműzetett Rómából. Péter Ortéban építette ki várát, majd 927-ben követeket küldött a magyarokhoz segédcsapattokért. A magyar sereg rendben áthaladva a szövetséges Lombardián, Pétert bekísérte Rómába. X. János pápa érméinek előkerülése a Fehér megyei Vereben, a Csákok ősi birtokán és a Duna-Tisza közi Bene-pusztán, nemcsak azt mutatja, hogy innen vonultak a pápa zsoldjába a vitézek, hanem azt is, hogy az akcióban a Csákok ősének, Szabolcs fejedelemnek a vitézei vehettek részt. A hazavonulók egyrészt a bizánci uralom alatt levő Apuliáig kalandoztak, és Tarentót is megsarcolták, másrészt Toscanát, Guido országát feldúlták. Válaszként Guido és Marocma fegyveresei 928-bam megrohanták a lateráni palotát, megölték Péter márkit, és fogságba vetették, majd vánkossal megfojtották X. János pápát. Marócia, római pártja segítségével, 931-bem XI. János néven a pápai trónra segítette törvénytelen fiát. Mivel Guido rövidesen meghalt, Marócia Rómába hívta Hugó királyt azzal, hogy a város az övé lesz, ha feleségül veszi őt. Hugó kapott az alkalmon, és ünnepélyesen bevonult az Angyalvárba.