Előző

46. oldal

Következő

Anonymus más kun (kabar) vezért is letelepít a honfoglaláskor olyan területen, ahol neve nem található szállásnévben, csak leszármazottai birtokolnak. Ed és Edemen nem található a Taktaközben és Heves-Újvár megyében, ahol is az Aba -nem ősi birtokai fekszenek, Bünger és Bors nem található Borsod megyében, ahol a tőlük leszármazott Miskolc-nem birtokolt, Ketel nincs Komárom megyében, ahol fiától, Tolmától kezdve a Katapán-nem birtoklása igazolható.
Elfogadva azt, hogy ők kabar vezérek voltak, számolnunk kell azzal, hogy honfoglalás kori szálláshelyük nem ott volt, ahol a tőlük leszármazó nemzetségek utóbb birtokoltak. Feltehető, hogy kabar főemberek a 10. század folyamán elnyerték lázadó törzsfők és nemzetségfők birtokait.
Úgy látszik, hogy Anonymus nem egy esetben lázadó magyar vagy kabar főembereket jelenített meg Árpád honfoglalás kori ellenségeiként. Ilyen volt a tévesen "blak" vezérként feltüntetett Gyalu. A török-magyar személynevet viselő Gyalu téli udvarhelye minden bizonnyal a Körösök torkolatánál fekvő Gyalu volt; a Sebes-Körös völgye pedig elvezet a KoIozs megyei Gyalu váras helyhez, nyári legelőterülete központjába. Az itteni várhoz fűződő névmagyarázó népmondát dolgozta be Anonymus gestájába, az Árpádok 10. századi magyar ellenfelét 9. századi idegen ellenfélként tüntetve fel.
Hasonló szerepben jelent meg Ajtony elődje, Galád vezér. Itt a monda-képzést elindító helynév a Temes menti Hév-Galácl volt, de hogy Gaiád ténylegesen ura volt a Maros- és Temes-vidéknek, azt a nevéből képzett tteni magyar-szláv helynévpárok árulják el; a két síkvidéki Galaddal szemben két hegyvidéki Galafiva (utóbb Kalodva-Kladova).
A hajdan Keve megyéhez tartozó torontáli részeken Tarlios falu neve idézi Árpád fia Tarhos szállását. Keve és Krassó megye területén, ahol kabar lakosság valószínűsíthető, forrásszerűen igazolható a "fekete magyarok" itt-lakása.