Előző

38. oldal

Következő

A gyanú azonban bizonyossá fokozódik, amikor a császár informátorai, köztük az Árpád-házi Tormás, a dinasztiaalapító uralomra jutásáról ismételten hangsúlyozzák: "Árpád előtt a türköknek más fejedelmük sohasem volt, s ettől fogva mindmáig ennek a nemzetségéből lesz Turkia fejedelme. A magyar kettős fejedelemség ismeretében bizonyos, hogy itt nem tévedésről van szó, hanem a magyarok között jól ismert tények célzatos letagadásáról.

AZ ÁRPÁD-FIAK SZÁLLÁSRENDJE ÉS A DUKATUS

Árpád eredeti partvonala körül, a Duna észak-déli szakaszának mellékvizeinél Árpád családtagjai váltották szállásaikat. Leventét nem számolva, az első fiú, Tarhos, valószínűleg a Kapos-Sárvíz mentén végzett ingamozgást; nyári szállása a hegyvidéki Tarras faluban, a téli Tolnavár közelében, a Duna mentén fekvő Tarhacsia-pusztánál tehetett. Fia, Tevel, szállásainak a Sárvíz alsó és középső szakaszánál két Tevel falunévben maradt emléke. Az unoka, Tormás, nyári és téli szálláspárját két Tormás falu jelzi a Tarhoséi közelében. E helyek Tolna megyében feküdtek, amelynek uradalmai a 12. század elejéig jórészt a szenior hercegek kezén voltak.
A második fiú, Üllő, látszólag a Duna bal partján, a Pest melletti Üllő és a Kalocsa feletti Ölle között végzett ingamozgást; Üllő fiának, Tasnak két Tas nevű szállása jelzi a szállásváltó út két végpontját, az egyik Vác, a másik Kunszentmiklós, illetve Szigetfő közelében.
Árpád harmadik fiának, Jutasnak és Fajsz nevű unokájának a Juas és Fajsz helynevek tanúsága szerint a Kapos-Sárvíz mellékágainak eredeténél, Veszprémben és Somogyban feküdtek nyári szállásai.
A negyedik fiú, Zolta, szállását idéző Zolta falu a Duna Kalocsánál kiágazó hosszú rnellékága, a Vajas közelében feküdt, valahol Apatintól keletre; északabbra, a Vajas rétségeiben Taksony helynév őrzi fia szállásának emlékét, ami egy Bodrog megyére kiterjedő Vajas-parti ingamozgásra mutat.