Előző

3. oldal

Következő

Az eurázsiai országút utolsó állomása a Kárpát-medence. Ide torkollott a szkítáktól kezdve rnind megannyi lovas nomád nép útja. Az Alföld viszonylag száraz, kevéssé csapadékos klímája, sztyepprétflórája hasonlóvá teszik "Szkítia" füves pusztájához, és a belé vezető széles folyóvölgyek szintén kitűnő terepet biztosítottak a nyári legeltetésnek. Éppen ezért alig volt nép a népek országútján, amelynek legalább a töredéke el ne érte volna a Kárpát-medencét.
Maga az aul sem volt érintetlen társadalmi egység, mert szokás volt, hogy földönfutóvá vált nemzetség-tagok beálltak egy gyarapodó aulba szolgának, és az alávetettek számát foglyul ejtett rabszolgák is gyarapították. Ezen túlmenőleg a nomád törzsszövetségek egymással vívott harcainak gyakran az volt a következménye, hogy a legyőzött törzsük, törzsszövetségek felbomlottak, és új vezetés alatt, Új összetételben állottak ismét egybe. Ez különböző eredetű nemzetségek összekapcsolását eredményezte, melyekhez képest idegen volt a vezérnemzetség is. Ha a vezérnemzetség, például türk vagy mongol, kezdetben vérségi közösség volt is, az exogám házasságok révén etnikai összetétele rövidesen heterogénné változott.
Ha ennek tudatában tekintünk végig a füves puszták népein -gazdaságuk, társadalmuk és művelődésűk (művészet, hitvilág, zene) azonosságát tekintve, és folytonos embertani keveredésük láttán - rokon népeknek kell tartanunk őket, annak ellenére, hogy nyelvi eltérés mutatkozik köztük. A sztyepp kezdetben többnyire iráni nyelvű népei (szkíták, szarmaták, alánok) csak fokozatosan, egymással keveredve adták át helyüket török népeknek (hunoknak, avaroknak, bolgároknak stb.), olyannyira fokozatosan, hogy a Kárpát-medencébe beköltöző utolsó nomád nép, a török nyelvű kun, még mindig hozott magával iráni nyelvű néprészt, az alán eredetű jászt.
A nomád népalakulatok az országútjuk peremén lakó népeket is lekapcsolták érdekkörükbe, hódoltatták őket, mintegy szimbiózisra léptek velük, ami olykor azt eredményezte, hogy e peremnépek is bekerültek a népvándorlás sodrába. Ez történt a még meg nem települt szlávokkal és a félnomád életmódot folytató magyarokkal.