AZ OKTATÁS KIALAKULÁSA SZENTESEN
A Csongrád vármegyei - és így a Szentes
környéki - monostorokban a szerzetes atyák már
a tatárjárást elõtt 200 évvel tanították
a környék földmûves lakosságát. Sajnos
pontosan nem lehet tudni, hogy mit tanítottak elõdjeinknek,
csak feltételezhetõ, hogy a betûvetés és
az egyszerû hittudományok valamint az egyházi énekek
tartozhattak az akkori
"tantervbe". A józan és tanulékony magyarok
sikeresen mûvelték meg a vármegye mocsaras földjét.
A sorozatos kun betörések tetemesen fogyasztották a
népességet, de az mindig talpra tudott állni a meghurcoltatások
után, sõt még 25 helységet is alapított.
Viszont a XIII. sz. közepén betörõ tatárok
mindent eddigi mûveltséget és azok alkotásait
elpusztították, hogy mindent elõrõl kellett
kezdeni. A tatároknak jó néhány éves
visszaesést "köszönhetünk" az oktatás
terén.
Az iskolázás ügye egyidõsnek mondható
a monostorokkal. Az Árpádok idejében a szer-monostori
Benczés-rend a trivium és quadrivium név alatt foglalt
„hét tanulmányt" tanította itt, valamint még
egyházjogot is. A köznép számára a plébániák
nyújtottak lehetõséget a tudás elérésére.
A plébániai vagy parochiai iskolákba csak a hét
bizonyos napjain jártak az emberek. Itt írást, olvasást
és egyházi énekeket tanultak. Ezek az iskolák
a késõbbi népiskolák korai elõdjei voltak,
csak bennük sokkal szerényebb keretek között folyt
az oktatás.
Midõn Csongrád vármegyében - így Szentesen
is - az iparos és kereskedõ osztály kialakult, természetes
módon igényelte a mûveltebb városi életet,
egyúttal gyermekeinek nevelésére is külön
iskolákat állított, ahol a rektort vagy az iskolamestert
a város tanácsa alkalmazta. Némely nagyravágyó
embernek a helyi vagy a hazai iskolák színvonala alacsonynak
bizonyult, és így külföldi egyetemeken tökélesítette
tudását maga és szülõföldje dicsõségére.
Szentesrõl egy embert jegyeztek föl az akkori történetírók,
Ö volt „Thomas de Zenthes, aki a krakkói egyetemen tanult 1513-1514-ig,
és ott baccalaureussá avattatott".
Szentesen a XVI. század táján alapították
az elsõ iskolát. Ezt a református egyház tartotta
fenn. Errõl az alsó fokú iskoláról szinte
semmit sem tudunk. Pusztán egyetlen iskolamester neve, Halasi Mihályé
ismeretes az 1700 elõtti évekbõl. Ezekben a nehéz
években is menekülnie kellett Szentes népének
a fosztogató török-tatár martalócok elõl.
Nagyjából 1714-re tehetõ az alsó fokú
iskola mellett mûködõ humanista intézet megalapítása,
ahol a tanulók már az ó-klasszikusokkal is megismerkedtek.
Már akkor felismerték az oktatás fontos szerepét,
miszerint „az iskolák az egyház veteményes kertjei"
. Ennek a fontos alapelvnek a betartásával folyt a tanítás
Szentesen hosszú évszázadokon át.