AZ OKTATÁS KIALAKULÁSA SZENTESEN

A Csongrád vármegyei - és így a Szentes környéki - monostorokban a szerzetes atyák már a tatárjárást elõtt 200 évvel tanították a környék földmûves lakosságát. Sajnos pontosan nem lehet tudni, hogy mit tanítottak elõdjeinknek, csak feltételezhetõ, hogy a betûvetés és az egyszerû hittudományok valamint az egyházi énekek tartozhattak az akkori
"tantervbe". A józan és tanulékony magyarok sikeresen mûvelték meg a vármegye mocsaras földjét. A sorozatos kun betörések tetemesen fogyasztották a népességet, de az mindig talpra tudott állni a meghurcoltatások után, sõt még 25 helységet is alapított.
Viszont a XIII. sz. közepén betörõ tatárok mindent eddigi mûveltséget és azok alkotásait elpusztították, hogy mindent elõrõl kellett kezdeni. A tatároknak jó néhány éves visszaesést "köszönhetünk" az oktatás terén.
Az iskolázás ügye egyidõsnek mondható a monostorokkal. Az Árpádok idejében a szer-monostori Benczés-rend a trivium és quadrivium név alatt foglalt „hét tanulmányt" tanította itt, valamint még egyházjogot is. A köznép számára a plébániák nyújtottak lehetõséget a tudás elérésére. A plébániai vagy parochiai iskolákba csak a hét bizonyos napjain jártak az emberek. Itt írást, olvasást és egyházi énekeket tanultak. Ezek az iskolák a késõbbi népiskolák korai elõdjei voltak, csak bennük sokkal szerényebb keretek között folyt az oktatás.
Midõn Csongrád vármegyében - így Szentesen is - az iparos és kereskedõ osztály kialakult, természetes módon igényelte a mûveltebb városi életet, egyúttal gyermekeinek nevelésére is külön iskolákat állított, ahol a rektort vagy az iskolamestert a város tanácsa alkalmazta. Némely nagyravágyó embernek a helyi vagy a hazai iskolák színvonala alacsonynak bizonyult, és így külföldi egyetemeken tökélesítette tudását maga és szülõföldje dicsõségére. Szentesrõl egy embert jegyeztek föl az akkori történetírók, Ö volt „Thomas de Zenthes, aki a krakkói egyetemen tanult 1513-1514-ig, és ott baccalaureussá avattatott".
Szentesen a XVI. század táján alapították az elsõ iskolát. Ezt a református egyház tartotta fenn. Errõl az alsó fokú iskoláról szinte semmit sem tudunk. Pusztán egyetlen iskolamester neve, Halasi Mihályé ismeretes az 1700 elõtti évekbõl. Ezekben a nehéz években is menekülnie kellett Szentes népének a fosztogató török-tatár martalócok elõl. Nagyjából 1714-re tehetõ az alsó fokú iskola mellett mûködõ humanista intézet megalapítása, ahol a tanulók már az ó-klasszikusokkal is megismerkedtek.
Már akkor felismerték az oktatás fontos szerepét, miszerint „az iskolák az egyház veteményes kertjei" . Ennek a fontos alapelvnek a betartásával folyt a tanítás Szentesen hosszú évszázadokon át.