Előző |
60.
oldal
|
E vidék
az itt előkerült Taksony kori hamis aranysolidusok szerint kapcsolatban állt
a görög kereskedelemmel.
Taksony korának többi főemberét nem ismerjük, mindamellett az a krónikás
hagyomány, hogy Taksony Magyarország minden lőemberével együtt "hatalomban
és békességben" uralkodott, arra mutat, hogy sikerült az egyensúlyt megtalálnia
a különféle hatalmi csoportok között.
A KÜLPOLITIKA ÁTFORDULÁSA
Taksony
külpolitikájában, amennyire ezt ahézagos adatokból meg tudjuk ítélni, a szomszéd
országokkal való békét tartotta Szem előtt. Erre egyrészt az ország meggyöngült
katonai ereje késztette, másrészt a békés kereskedelemből származó
anyagi haszon, ami nélkül katonai kíséretet fenntartani és "etetni" nem lehetett.
A távolsági kereskedelem vámja, sőt a kereskedelemben való aktív részvétel
volt az adott időben az egyetlen komoly tétet, amivel pótolni lehetett az
évi adók elmaradását és a kalandozásokon szerzett zsákmányt.
A nyugattól való elzártság állapotában mind a védekezés, mind
a távolsági kereskedelem szempontjából a besenyőkkel való szövetség
volt legfontosabb. Néhány szövetséges besenyő törzs katonai ereje egy német
támadás esetén hathatós segítséget nyújthatott volna. Gazdasági szempontból
annak volt különös jelentősége, hogy a besenyők uralták azt
az egész térséget, amelyen a keleti távolsági kereskedelem bonyolódott. Mohamedán
kereskedők csak a besenyő törzsfők jóvoltából juthattak a Magyarországra,
de Kijevbe és az al-dunai Perejaszlavecbe is "Besenyőország" érintésével vezetett
a legrövidebb üt.
Taksonynak a besenyők felé való orientálódására mindenekelőtt
házassága mutat. Anonymus szerint a "kunok földjéről" vett feleséget. Minthogy
a komán-kunok csak 1055-ben érkeztek Európába, és a 11. század végi gesztában
a "kunok földje" a besenyőknek a Dunától a Donig terjedő országát
jelentette, csaknem bizonyos, hogy felesége besenyő hercegnő volt. Ezt alátámasztja,
hogy a Heves megyei Taksony faluval tőszomszédos Abádot és környékét odaadta
Tonuzoba besenyő vezéri sarjnak szálláshelyül.