Előző

49. oldal

Következő

idejével zárul, de hogy már a 10. században is telepítették Őket, azt a Szent István okleveleiben előforduló törzsnévi falunevek (Kér, Berény) bizonyítják.
A törzsnévi helynevekből a törzsi szállásterületre való visszakövetkeztetés alapja az az elgondolás, hogy a törzsneves falat az idegen környezet nevezte el, tehát ahol egy bizonyos törzsnév előfordul, ott éppen a szóban forgó törzs nem lakhatott. Ebből az elgondolásból kiindulva már többen megkísérelték a magyar törzsek telephelyét megállapítani, de más-más eredményre jutottak. Egy vármegyényi területen ugyanis ritka esetben fordul elő egy kivételével minden törzsnév. Egyetlen ilyen eset a régi Bács megye, ahol Bács környékén a Jenő törzsnév kivételével minden magyar törzsnév mert látható, tehát az alapnépesség Jenő törzs-beli lehetett.
A középső Duna-melléket, ahol Árpád és utódai megtelepedtek, kutatóink a Megyer törzs lakóterületének mondták, azt vélve, hogy Árpád törzse a névadó törzs volt. Ez a feltevés azonban ellentétben van azzal a ténnyel, hogy a pécsi Árpád körül három, a Sió és a Vajas mellett egy-egy Megyer nevű falut találunk, de Budapest körül is akad négy. Minthogy a Duna két partján, Baranyától Pest környékéig a Tarján törzsnév hiányzik, és ez a török tarkan méltóságnévből ered, amely a Türk és Kazár Birodalomban - a feltehető eredetibb kovács jelentése mellett - a főparancsnok címe volt, valószínű, hogy e vidéken az alapnépesség Tarján törzsbeli volt. Ez a megállapítás Pest környékére is érvényes, ahol Kurszán szállott meg. E tájon a Gyarmat törzsnév is hiányzik, a csonka Gyarmat törzshöz azonban kevésbé kapcsolhatjuk Kurszánt.
Ami a többi törzs szálláshelyét illeti, ma még nem rendelkezünk elegendő adattal arra hogy eltudjuk dönteni a kérdést. Csupán a kabarokról mondhatunk annyit, hogy Bihar, Szabolcs, Nyitra és Krassó megye vidéke, valamint talán a Bécsi-medence és a Morva-völgy lehetett szállásterületük, s e helyek egyikén-másikán keresendő az Örs, Varsány és Berény törzs, valamint a székelyek lakhelye.