Előző
31. oldal

ERDÉLY A VEZÉREK KEZÉN

Ezt a lehetőséget a hét törzs erdélyi megszállásával kapcsolatban lehet forrásszerűen támogatni. Mint láttuk, a magyar őskrónika, által fenntartott igen archaikus honfoglalás-hagyomány az állatállomány pusztulása és Álmos megölése között közli a hét törzs ideiglenes szállását. Amíg az Alföldön folytak a csaták a bolgárokkal, ennek szükségszerűen így kellett történnie. A két fejedelem, illetve a "hét Úr" tanácsa szükségképpen kijelölt két vízmelléket ideiglenes szállásterületnek, ahol a menekülők rendezhették soraikat és állatállományukat. Ezt a hét szállásterületet szűk volta és a besenyő veszély miatt a következő években ugyan nagyrészt kiürítették, de nem valószínű, hogy teljesen feladták. Egyrészt a folyóvölgyek igen alkalmasnak kínálkoztak nyári legelőnek, másrészt csaknem minden erdélyi vízvidékhez tartozott egy sólelőhely, amit a fekete-tengeri sós partok feladása után nem nélkülözhettek, harmadrészt az Erdélyi-medence hét területi egységre való tagolása a nemzetségek birtoklásából következtethetően már az államszervezés előtt kialakult, -minthogy a német lovagokkal és papokkal körülvett Gizella királyné birtokadományt is tett benne, feltehető, hogy német neve, Siebenbürqen is Szent István-kori elnevezés.
Alapvető kérdés, hogy a hét törzsi alcsoport, amelyből az erdélyi hét vármegye kialakult, hét eltérő törzs maradványa-e, avagy egy másodlagosan idetelepült törzs hét alcsoportjából, nemzetségéből alakult ki. Az utóbbi esetben fel kellene tennünk, hogy a gyula címet elnyert törzsfő népével visszaköltözött az erdélyi medencébe, és ismét hét alcsoportra osztotta be törzsét. A magyar krónikák vezérnévsora Gyula törzsfő szálláshelyének kijelöléséről szólván az utóbbival rokon nézetet vall, amikor közli, hogy a Magyarországra bejött hét vezér egyike, Gyula, vadászat alkalmával Erdélyben a romos Fehérvárt találta. s itt ütötte fel táborát. A vezérnévsor szálláshely-megjelöléseinek azonban ugyanolyan csekély hitele van, mint magának a vezérnévsornak, s Gyula vadászaton való új otthont találása jellegzetes legenda motívum, amely a szarvasüldözés-mondához kapcsolódva -mint vezéri mítosz -igen elterjedt a nomád népek körében.