Előző
29. oldal

Mivel a megadott névsorban a "leghatalmasabb" vezér mellett a gyula és Bulcsú harka is szerepel, ez inkább vonatkoztatható a hét törzsfőre, semmint hét kalandozó csapatvezérre. Az egykorú feljegyzésen alapuló másolat nehézsége, hogy számos arab betű többféleképpen olvasható, s így csak néhány név egyeztethető az ismertekkel, sőt egyes esetekben az is vitatható, hogy a betűcsoport arab szót vagy magyar nevet takar. A főfejedelem megjelölésénél a forráskiadásban Sana áll, ami lehet az arab "méltóság" Szó, de lehet az arab másoló által szónak felfogott személynév is, Sana ugyanis egy pont változtatásával Sabának is olvasható. Ez esetben a név a nyugati forrásból Ismert Schaba kalandozás kori magyar vezérnek és krónikáink Chaba királyfijának nevével egyeztethető. A második vagy arab kiolvasás szerint a méltóságára leghatalmasabb Vezér gyila volt.
A következő vezér, Vulsudi nevében Konstantin császár féljegyzése szerint Is a harmadik, karhász méltóságot viselő Bulcsúra ismerünk. A negyedik név bizonytalan, talán Velechre javítható. Az ötödik, Basmannak olvasható vezérnevet az Érsekújvár határában feküdt Árpád-kori Basman falu tartotta fenn. Amíg a hatodik név mindmáig megfejtetlen, a hetedik biztosan Harhadinak olvasandó; Anonymus hetedik vezérének, Tühütümnek a fia ugyanis Harka, ennek a -di képzővel ellátott alakja rejlik mögötte. A fenti névsorból a magyar törzsszervezetre vonatkozólag annyi megállapítható, hogy a hét vezér, illetve a "hétmagyar", a hetes beosztás 942-ben Is politikai realitás volt, csupán az nem derül ki, hogy a vezérek uralmi területe mennyiben fedte a régi törzsi kereteket.
Egy olyan feltevés támogatására, hogy a hét törzs települési egysége a honfoglalás után megbomlott, felhozták a magyar törzsi helyneveket Is. Egyrészt az a tény kelti fel a figyelmet, hogy az etelközi Kürt-qyarmat törzs neve az újhazában sohasem jelentkezik összetett Kürtgyarmat helynévben, csak két önálló helynévként, másrészt az az említett tény szorul magyarázatra, hogy minden törzs neve a Kárpát-medence különböző vidékein szétszórtan lelhető fel helynevekben. A törzsi helynevekkel nevezett falvak település- és társadalomtörténeti vizsgálata kétségessé teszi, hogy szóródásukból következtetni lehet a törzsek megtelepedéskori bomlására.