Előző

3. oldal

Következő

SZENT ISTVÁN KIRÁLY HARMADIK HÁBORÚJA KEÁN HERCEG ELLEN

Ezt követően pedig hadat indított Keán, a bolgárok és szlávok hercege ellen, amely népek természetes fekvésüknél fogva igen megerősített helyeken laktak. E herceget sok fáradsággal és hadi verejtékkel is nehezen fogta el, megölte, aranyat, drágaköveket és [más] értékes köveket megszámlálhatatlan bőségben tartalmazó kincstárát megszerezte. Oda Zoltán nevű elődét helyezte, aki azután örökölte ezen erdélyi részeket, és ezért közönségesen Erdélyi Zoltánnak mondták. Ő nagyon öreg volt, elélt a szent király idejéig, s ezért akarta a szent király, hogy gazdag népek felett álljon. E sokféle kincsből Szent István király igen meggazdagodva az általa alapított fehérvári bazilikát aranyoltárokkal, keresztekkel és kelyhekkel, tiszta arannyal és nagyon értékes kövekkel ékesített főpapi ruhákkal gyarapította és látta el. A szertartásokhoz edényeket és más szükséges használati tárgyakat a bazilika és Isten más egyházai számára is királyi bőkezűséggel adományozott. Egyebek között e fehérvári egyháznak örök emlékezetre méltó adományokat tett, tudniillik két papi ruhát, amelyek mindegyike 74 márka tiszta arannyal és drágakövekkel átszőtt szegélyt tartalmazott. Ezeket Szent Benedek, a római szentegyház főpapja Szent István király kérésére a hatalom olyan kiváltságával látta el, hogy aki a mise végzésekor ezeket használja, törvényesen felkenheti, megkoronázhatja és karddal övezheti a királyt. És mivel e Gyula gonoszul szerezte pénzét, ezért ez az egyház gyakran szenvedett tűzvészt. Ebben az egyházban anyai nagybátyját egész családjával együtt akarata ellenére arra kényszerítette, hogy megkeresztelkedjék, de azután olyan kitüntető módon tartotta, mintha apja lett volna. Gizella királyné pedig, a szent király felesége, a mondott egyházat aranykeresztekkel, kancsókkal, képekkel, kelyhekkel, drágakövekkel és felszerelésekkel módfelett megajándékozta.