Előző
2. oldal

Majd pedig összegyűjtvén a sereget ellensége ellen vonult, előbb a Garam folyónál karddal övezték, és ott testi épsége védelmére két főembert állított, Hontot és Pázmányt. Egész serege élére és vezetőjéül a német nemzetségű jövevényt. Vecelint tette. Mindkét oldalon sokáig és bátran harcoltak, de az isteni irgalmasság segítségével Szent István herceg dicsőséges győzelmet aratott, E csatában Vecelin ispán megölte Koppány herceget, és őt Szent István akkori herceg bőséges javadalmakkal ajándékozta meg. Szent István Koppányt négy részre vágatta: az első részt az esztergomi, a másodikat a veszprémi, a harmadikat a győri kapuhoz küldte, a negyediket pedig Erdélybe. Szent István herceg Istennek tett fogadalmát híven teljesítette, ugyanis a Koppány herceg tartományában levő összes népet. a szabadok, a gabona-félék és a nyájak tizedeit örök jogon Szent Márton monostorának rendelte adni. E Vecelin nemzette Rádot, Rád pedig nemzette Miskát, Miska pedig nemzette Koppányt és Mártont.

SZENT ISTVÁN KIRÁLY GYULA ERDÉLYI HERCEGGEL HARCOL

Szent István azt követően, hogy isteni rendelésből elnyerte a királyi felség koronáját, híres és sikeres háborút viselt Gyula nevű anyai nagybátyja ellen, aki akkor egész Erdélyország kormányzását kezében tartotta. Az Úr 1002. évében Szent István király elfogta Gyula herceget feleségével és két fiával együtt, és Magyarországra küldte. Ezt pedig azért tette, mert bár igen gyakran intette, Gyula sem Krisztus hitére nem tért, sem a magyarokkal szembeni károkozást nem hagyta abba. Teljes országát, amely igen tágas és nagyon gazdag volt, a Magyar Királysághoz csatolta. Országát magyarul Erdélynek hívták, amelyet sok folyó öntöz, ezek homokjában aranyat gyűjtenek, és e föld aranya a legjobb.