A Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Levéltára az ország azon kevés levéltárai közé tartozik, amely ma is ott mûködik, ahol az általa õrzött iratok is keletkeztek, Szentes fõterén, a Kossuth téren lévõ volt vármegyeháza ódon falai között. Itt õrizzük az egykori Csongrád vármegye 1723 - 1950 között keletkezett iratait, a Nemesi Közgyûlések, Törvényhatósági Bizottságok jegyzõkönyveit, nemességi albumokat okleveleket és okmányokat, törvényszéki és bírósági iratokat, a vármegyei fõtisztviselõk, alispán, fõispán, adószedõ stb. anyagát, az országgyûlési választások iratait. Itt találhatók az egykori járások és a hozzájuk tartozó községek (Szegvár, Mindszent, Nagymágocs, Derekegyház, Fábiánsebestyén, Csanytelek, Felgyõ és Tömörkény) dokumentumai, valamint Szentes város 1703-tól keletkezett történelmi értékû iratai. A levéltári gyûjteményben megtalálhatók a régi egyházi anyakönyvek 1741-tõl, a megyei és városi kéziratos térképek, a legfontosabb középületek korabeli tervei, valamint a több ezer darabból álló plakátgyûjtemény és fotótár.

Legkorábbi iratainkat 1884-ben helyezték el az akkor elkészült vármegyeház eredetileg is levéltárnak épített raktáraiban. Intézményünk az anyag gyarapodásával párhuzamosan kapott ujabb helyiségeket az épületben, ahol a mai, modern technikáknak megfelelôen kezeljük a történelem becses forrásait. A levéltár ma is gyarapodik, folyamatosan kerülnek a kezelésünkbe elsõsorban a városi és községi önkormányzatok anyagai, valamint a különféle hatóságok, gazdasági és kulturális szervezetek történeti értékû iratai. A Szentesen nyilvántartott iratanyag terjedelme 3590 fm.

Levéltárunk munkatársai mindig is élõ kapcsolatban voltak az iratokat elõállító szervezetekkel. A hetvenes évektõl kezdõdõen a különféle cégeknél keletkezett iratanyag sorsát személyesen figyelemmel kísértük, segítettünk a legmegfelelõbb iratkezelési gyakorlat, irattári rend kialakításában. Figyelemmel kísérjük a megszûnõ cégek iratait, gondoskodunk a történeti értékû iratoknak az utókor számára történõ megõrzésérõl.

Mind a kutatók, mind a velünk bármilyen más kapcsolatba kerülõk jobb és gyorsabb tájékoztatása érdekében az országban az elsõk között kezdtük meg, még 1984-ben a levéltári anyag nyílvántartásának számítógépre vitelét. Ez a program azóta is folytatódik, tartalmában bõvül.

A vármegyeház földszinti folyosóján található állandó kiállításunk, mely válogatás a levéltár eredeti anyagából, 1988 óta a Tájak, korok, múzeumok bélyegzõhelye. Az itt látható dokumentumok megyénk és városunk történetének egy-egy jelentôsebb eseményét idézik az 1700-as évektõl 1956-ig. Multunk minél jobb megismertetése érdekében munkatársaink tanulmányok, cikkek írásával, elõadások tartásával, kiállítások rendezésével, különféle dokumentumkötetek szerkesztésével évtizedek óta aktívan részt vesznek a történeti ismeretterjesztésben. Az egyes általános és középiskolai tanárok rendszeresen tartanak nálunk szakköri foglalkozásokat, rendhagyó történelemórákat. A hivatásszerûen történeti kutatással foglalkozókon kívül egyetemi és fõiskolai hallgatók tucatjai keresnek fel bennünket évrõl évre, akik szakdolgozataikat csak a nálunk lévõ eredeti forrásanyagból tudják elkészíteni. A városban páratlan, tizenkétezer kötetes történeti szakkönyvtárunkat is sokan használják, nem különben sajtótárunkat, ahol eredetiben, vagy mikrofilmen valamennyi helyi újság megtalálható.