  A város fõtere 1892 óta Kossuth Lajos nevét viseli. A valamikori piactér körül emelkednek Szentes legszebb középületei. |
A város fõtere 1892 óta Kossuth Lajos nevét viseli. A valamikori piactér körül emelkednek Szentes legszebb középületei. |
 |
Az északi oldalon áll a kora klasszicista stílusú Református Nagytemplom, amely végleges formáját 1808-1826 között nyerte el Fischer Ágoston kecskeméti építész irányításával. Az eredetileg különálló toronytest megmagasítására az egyház 1774-ben kapott engedélyt. Ekkor helyezték el a torony kapuja fölé a Mária Teréziát és fiát, II. Józsefet dicsõítõ míves, elliptikus, virágokkal és rocaillokkal (kagylókkal) díszített, antikva betûs, vörös mészkõ táblát. A végleges formáját elnyert építmény a legnagyobb református templomok sorába tartozik. Kétemeletes karzata aszimmetrikus, a hajónak az északi oldalán és a két rövid oldalán állnak. A déli hosszoldal ablakai a templom terét kellõen világossá teszik. Az aszimmetrikus tér befedését két nagy csehsüveg boltszakasszal és mellette két kis csehsüveg boltszakasszal alakították ki. A nagy boltszakaszok oldalnyomását a karzatmentes oldalon befelé fordított támpillérekkel oldották meg. A külsõ támpilléreket 1891-ben utólag toldották a mûemlék épülethez. A szószék késõ copf stílusú, politúrozott felülettel, aranyozott szegélyekkel, kékes-szürke mûmárvány oszloptesttel és vázadísszel készült, kitûnõ alkotás. Kiváló akusztikája miatt a templomban gyakoriak az orgonahangversenyek. Az orgona Angster József és fia pécsi mesterek munkája (1909). A templom felszereléséhez iparmûvészeti értékek is tartoznak: ónlámpák 1713, 1753 és 1799-bõl; ónkannák 1753, 1836 és 1841-bõl. Az úrasztali pohár 1774-bõl, az úrasztaltarítõ 1819-bõl, az úrvacsoraserleg 1843-ból való. A fõtér északi oldalát az 1888-ban épült református lelkészlak és bérház tömbje zárja le, melynek klasszicizáló eklektikus stílusa illeszkedik a tér egykori hangulatához. |
 |
A Kossuth tér nyugati részét a volt Megyeháza méltóságteljes, neoreneszánsz épülete uralja. Díszes homlokzatával a város legtekintélyesebb és legszebb középülete. A reprezentatív építmény Makay Endre tervei alapján készült 1882/83-ban. A térre nézõ középrizalitja és az emeleti volt megyei közgyûlési terem szobordíszes, míves, óriás ablakaival figyelmet ébreszt. A rizalit attikáján, a megye ovális címere, két oldalán Justicia és Minerva szobraival alkotnak zászlótartó alakzatként timpanonszerû kompozíciót. A nagy ablakok ívein a mesterségek allegorikus nõalakjai láthatók, balról jobbra haladva a mezõgazdaság, a háziipar, a hajózás, a vadászat, a kereskedelem és a halászat attributumaival. Falai között õrzik a Levéltár értékes iratanyagát, amelynek legszebb darabjai a földszinten található állandó kiállításon megtekinthetõk. A fõbejárat elõtt magasodik Kossuth Lajos egész alakos szobra, Tóth Iatván szobrászmûvész alkotása. Korábban a város 1885/86-ban fúrt elsõ ártézi kútja állt a Megyeháza elõtt, amely Zsigmondy Béla mérnök irányításával készült. A város egykori ékességének számító, öt szoboralakos, többszintes díszkútját 1934-ben elbontották. A Megyeháza tõszomszédságában emelkedett az 1803-as építõsû, klasszicista stílusú Központi Református Népiskola, a város elsõ emeletes háza. Az 1920-as évek közepén elbontották; helyébe Dobovszky József István tervezett mértéktaró díszû, eklektikus saroképületet, mely ma is iskolai célokat szolgál. |
 |
A déli oldalon húzódik a Bohn Alajos tervei alapján 1910/11-ben épült Városháza. A késõi barokk stílusjegyeket hordozó épület két, összesen 135 méter hosszú, mandzárdtetõs homlokzatát egy kerek, 37 méter magas saroktorony kapcsolja össze, ovális ablakokkal, oszlopokkal kiképzett fõbejárattal. Fõlépcsõháza elágazó, hajlott ívû, míg a tágas hivatali helyiségek egyszerû, modern stílusban épültek. A térre nézõ fõhomlokzatát Szentes színes majolikából kirakott címere, valamint az 1836. évi örökváltság tényét megörökítõ emléktábla díszíti. Emeleti folyosóján látható a régi fõtéri, 1898-ban készült Kossuth-mellszobor, mellette Petõfi Sándor mellszobra, Koncz Antal(1884-1957) helyi szobrászmûvész alkotása (1923). A közgyûlési teremben a város egykori polgármestereinek festett portréi, valamint a városalapító földesúr, báró Harruckern János György mellszobrának gipsz-modellje tekinthetõ meg. A fõtérre szánt szobor Máté István szobrászmûvész munkája. A tanácskozó termeket és a munkaszobákat a szentesi születésû, illetve helyben mûködõ festõmûvészek - Halász Szabó Sándor, Katona Kiss Ferenc, Tokácsli Lajos, Berkecz István és sokan mások - alkotásai díszítik. A Városháza Kossuth téri szárnyának folytatásaként épült 1928/29-ben a volt Szentesi Takarékpénztár palotája, a pénzintézet korábbi földszintes épületének a helyére. A Kozma Lajos tervei szerint készült saroktornyos, mandzárdtetõs, eklektikus stílusú építmény a város elsõ vasbetonvázas épülete. Fõtéri portálját - "SzT" monogramos, vasrácsos ajtaja mögött - kagylós motívumú, kõbõl faragott kartus díszíti, utalva az épület eredeti rendeltetésére. Jelenleg a Városi Könyvtár, a Mezõbank, a Nyomda és kisebb üzletek mûködnek benne. |
A városmaghoz tartozik az egykori Zöldkoszorú Nagyvendéglõ helyére épült, magyaros szecessziós stílusú Petõfi Szálló sarki tömb épülete, benne a Tóth József Színházzal. Komor Marcell és Jakab Dezsõ tervei szerint 1898-ban építtette a város. Oromzatos kupoláinak míves bádogdíszei, csipkézett balluszteres erkélyei, homlokzati városcímer-díszei, udvarának téglaszalagdíszes megoldása, áttört, pártás kõfaragványai a századforduló magyar építészetének jelentõs alkotásává tették. Tervezõi Lechner Ödön tanítványai és munkatársai voltak. Komor Marcell a kivételesen nagymûveltségû mérnökök közé tartozott, „Ezrey" álnéven jelentõs szakirodalmi szerzõként is közismert. Fõbejárata fölé csak nemrégen került erkély-megoldású ívelt téglafülkébe Tóth József (1823-1870) színész, városunk szülöttének bronz mellszobra, Koncz Antal alkotása (1923). Korábban a szobor gipsz-mintája a színházi karzat mellvédjének szobra volt. A színházi fõbejárat alatt látható Tóth József emléktáblája. Folyosójának kirakataiban levéltári dokumentumokból és fényképekbõl álló színháztörténeti kamaratárlat emlékeztet az épület fényesebb múltjára. A város egykori büszkesége sajnos ma szinte romokban hever. Bizakodásra ad okot, hogy az új tulajdonosok az eredeti formában és a régi funkciójának megfelelõen kívánják helyreállítani az épületet. |
 |
Tovább haladva elérjük a neogótikus, idomtégla architektúrájú evangélikus templomot (Kossuth u. 9.), amely 1905-ben épült Francsek Imre tervei szerint. Karcsú toronysisakjának, vízköpõinek bágogmunkái, dísz-téglából rakott homlokzatának színes mázas cserepekkel fedett mellvéd- és támpillérei, fakapujának növényi ornamentikás vasalásai figyelemre méltóak. Ablakai színes üvegmozaikból készültek, az oltártérség ablakai Krisztus-jeleneteket mintáznak. Hófehér oltárépítménye fából van, oltárképét a város szülötte, Hegedûs László (1870-1911) festõmûvész készítette (Jézus és a samáriai asszony). Villanyorgonája 7 regiszteres, harangjai 2 mázsásak. Hajójának déli belsõ falán az I. világháborúban elesett evangelikus hõsök márványtáblája van, melyet Koncz Antal szobrász szecessziós kõfaragványa keretez (1925). Valamikor alacsony téglafalba rakott díszes öntöttvas kerítése volt, melyet hamarosan visszaállítanak. |
A Petõfi Sándor (egykori Úri) utca számos, múlt századi klasszicista, romantikus és kora-eklektikus háza városképi érték (4., 5., 7-9., 11-14. sz.). A klasszicista Péter - Pál ház (9. sz.) borkereskedõ számára épült 1830 körül, utcai szárnya alatt dongaboltozatos pincével. Itt kapott helyet a Polgárház-múzeum, a Koszta József Múzeum Helytörténeti Gyûjteménye. A múzeum gyûjtõköre: helytörténet, ipar- és képzõmûvészet, zene- és irodalomtörténet, mezõvárosi kisipar és kiskereskedelem. A XIX-XX. századi polgári életforma relikviáit (Pollácsek Péter asszimilált zsidócsaládja otthonának századfordulós berendezéseit, Péter Pál Ottokár orvosi rendelõjét és kottatárát) hét szobában mutatja be az állandó tárlat. Pincéjében idõszaki kamaratárlatokat és elõadásokat rendeznek. (Nyitva: hétfõ kivételével 13-17 óráig. Tel.: 316-678) |
A templom mögött induló Kiss Bálint (egykori Templom) utca számos épülete védett. (1-12. sz.). A 2. sz. - klasszicista, református lelkészlak (1836) - nyújtott menedéket az önkényuralom idején Vörösmarty Mihálynak. Az utca névadója, Kiss Bálint (1772-1853) református lelkész korának polihisztora, kiváló természetbúvára volt. |
A Kossuth térhez kapcsolódik a valamivel kisebb, szabályosan parkosított Erzsébet tér. Régebben Szent-háromság térnek nevezték, a nyugati részén 1886-ban felállított szoborról. Közepét az elsõ világháború hõseinek emlékmûve díszíti (Pásztor János, 1926). A déli oldalon látható katolikus általános iskolát 1912-ben emelték, magyaros szecessziós stílusban. Nyugat felõl a városi bíróság (1911) épületét árkádsor köti össze a katolikus plébániával. Ide torkollik a városnézõ sétánk elején már érintett Szent Imre herceg utca. |
A Szent Anna-templom melletti, nagy múltú Horváth Mihály Gimnáziumot (Szent Imre herceg u. 2., 1888, Benkó Károly) 1915-1918 között bõvítették (Ybl Lajos). Az 1859 óta mûködõ gimnázium Szentes legpatinásabb középiskolája. Magas színvonalú nyelvi képzése és az országban elsõként elindított színjátszó tagozata tette ismertté. Dísztermében függ Zolnay Károlynak (1833-1925), a gimnázium egykori igazgatójának, a szentesi középiskolai oktatás megszervezõjének életnagyságú képe (Zolnay Géza, 1926). Elõkertjében áll Horváth Mihály szobra (Kisfaludi Strobl Zsigmond, 1934). 1974-ig a Kossuth teret díszítette. |
