Dr. Molnár László - Képeslapok

Dr. Molnár László
nyugdíjas, aranydiplomás jogász

Szüleim Szentesen a Központi Református Elemi Iskolában tanítottak. Ketten vagyunk testvérek, s bár egyikünk sem választotta szüleink hivatását, mindkettõnknél megmutatkozott a pedagógus szülõktõl örökölt hajlam – a Mûegyetemet végzett testvérem, összekapcsolva a tanultakat –, elõbb szakközépiskola, majd az Ybl Miklós Építõipari Fõiskola, majd Egyetem debreceni tagozatán tanított.

Én 40 évi, jogi területen végzett munka közben és utána is – amíg lehetett –, a technikusi vizsgára elõkészítõ tanfolyamokon vezetési és jogi ismereteket tanítottam.

Nyugdíjasként is végzek ismeretterjesztést, mert közel 30 éve gyûjtöm a képes levelezõ lapokat, s ezeket témák szerint kiállításra elõkészítve – megfelelõ s szakmailag is helytálló kísérõ szöveggel ellátva tárom a kiállítást látogatók elé.

Gyûjtõi tevékenységemet – mint sokan mások – én is a bélyeggyûjtéssel kezdtem, – a hatvanas évek vége felé betegségem miatti több hónapos kényszerpihenésem alatt kaptam kedvet ahhoz, hogy az addig ismerõsöktõl, rokonoktól kapott képes levelezõ lapjaimat rendezzem s erre a területre összpontosítsam gyûjtõi tevékenységemet.

Hathatós buzdítást egy szombathelyi fõorvos barátomtól dr. Pajos Gézától kaptam egy közös nyári üdülésünkön – ekkor kapcsolódtam be a szombathelyi képes levelezõlap gyûjtõk munkájába –, kb. 25 évvel ezelõtt.

A képes levelezõlap gyûjtõk országos munkáját a Szombathely székhellyel megalakult és mûködõ Képes levelezõlap gyûjtõk Országos Szövetsége fogja össze, melynek alapító és vezetõségi tagja vagyok. 1986 óta veszek részt országos és helyi kiállításokon, eddig 22 kiállításom volt Szombathelyen, Budapesten, Hódmezõvásárhelyen a lakóhelyemen Szentesen, ahol támogatást és segítséget kaptam és kapok a Mûvelõdéi és Ifjúsági Ház mindenkori vezetésétõl.

A képes levelezõlap üzenetek, üdvözletek, jó kívánságok továbbítására s ezen felül sokféle ismeret terjesztésére is kiválóan alkalmas. A kor sajátosságait is tükrözõ képeslapok megõrzik a múlt emlékeit minden téren.

A képes levelezõlapokon megjelenõ ábrázolás igen széles és változatos témakört ölel fel, szükséges tehát egy – egy témakör kiválasztása, a gyûjtési terület szûkítése.

Évszázados szokás, hogy az emberek nevezetesebb alkalmakkor (ünnepek, születés– és névnapok) köszöntik egymást. Régen ez szóbeli közlés volt, s csak a XVIII – XIX. században terjedt el a köszöntõ–kártyák használata, tehát az üdvözlés írásos formája. Élelmes kiadók kapva kaptak a század elejére már általánossá vált szokáson, hogy az emberek jó kívánságaikat, utazásokról küldött üdvözletüket képes levelezõlapok útján jutatták el rokonaiknak, barátaiknak.

Századunk elején a képes levelezõlap hátsó oldalát csak a címzésre lehetett felhasználni, az elsõ oldalán jutott hely a képek, ábrák mellett az üdvözlõ szöveg leírására. Nemzetközi egyezmény alapján a képes levelezõlap hátsó oldalát ketté osztották, a jobb oldali részén a címzés, a baloldali részen a szöveg került feltüntetésre. Ez az idõpont alkalmas a képes levelezõlapok kibocsátása idejének meghatározására.

Fõbb gyûjtési területeim:

1.
Táj– és városképek, magyar és külföldi egyaránt, századelejei és mostani. E témakörbõl Európa sok államából van megfelelõ ismertetõ szöveggel összeállított, kiállításra alkalmas anyagom a kisebb mértékben az USÁ–ból, Kanadából, s ázsiai és afrikai országokból is.

S Z E N T E S Kossuth – tér 1910-ben, a Megyeháza felõl fényképezve. A képeslapokon látható díszes kút több évtizedes kényszerpihenõ után 1998-ban restaurálást követõen ismét mûködik a Kossuth és József Attila utca találkozásánál.

S Z E N T E S Erzsébet – tér a városnak igen szép, hangulatos tere, parkjában padokkal, virágágyakkal és a tér közepén kis dombon magasodik az elsõ világháború hõseinek emlékmûve, Pásztor János alkotása, 1926-ban avatták fel. A felsõ kép ezt megelõzõen készült, ezen még nem látható a hõsi halottak emlékmûve.

S Z E N T E S A városközpont két fontos épülete: felsõ képen az 1911-ben épült Városháza, alsó képen pedig az 1910-ben épült Bíróság épülete látható.

S Z E N T E S A Kossuth – tér déli sarkánál ágazik le a képeinken látható Petõfi utca. A képek jobb oldalán a Petõfi – Szálló épülete látható, 1898-ban épült, a kép közepén pedig a fõtéri református nagytemplom van, 1808 és 1826 között épült, a toronysisak alatt húzódó körerkély volt régen a tûzfigyelõ.

S Z E N T E S Széchenyi – kert, vagy ahogyan késõbb nevezik Széchenyi – liget. A 13 holdas árnyas liget méltán kedvelt sétahely és pihenõ terület. 1860-ban, Széchenyi halálának évében nevezték el a nagy államférfiról. Felsõ képünkön még látható a ligeti szép kapu századunk elsõ évtizedébõl. Alsó kép postai keltezése 1901. június 26.

2.
Templomok és templombelsõk, ugyancsak magyar és külföldi, régi és új egyaránt.

BUDAPEST Mátyás templom több mint 700 éves, Mátyás király idejében emelték a magas déli tornyát, melyen elhelyezték Mátyás címerét, ez indokolja elnevezését, koronázó templomnak is nevezték. Ma látható alakját 1874 és 1896 között nyerte.

TISZAVASVÁRI Szabolcs – Szatmár megye
Görög katolikus templom és templombelsõ: Ikonosztáz

SZEGED
Görögkeleti szerb templom 1773 és 1778 között épült barokk stílusban, figyelmet érdemel a bizánci templomépítési stílusnak megfelelõen elhelyezett képfal = Ikonosztáz

DEBRECEN Református nagytemplom Debrecen legnevezetesebb és építészettörténeti szempontból egyaránt kimagasló épülete. Péchy Mihály tervei alapján épült a múlt század elején. 1849. április 14-én Kossuth Lajos itt olvasta fel Magyarország függetlenségérõl s a Habsburg–ház trónfosztásáról szóló határozatot.

BUDAPEST Deák–téri Evangélikus templom
1799 és 1809 között Pollack Mihály tervei alapján építették, a fõoltárt is õ tervezte, az oltárkép egy Rafael–festmény másolata.

SZEGED Zsinagóga
A hatalmas kupolával koronázott épület a város egyik jellegzetes városképi eleme. A kupola magassága 48 méter, belsõ átmérõje 10 méter. Iparmûvészeti ritkaságszámba megy a templombelsõ berendezése és a színes üvegablakok.

3.
Üdvözlõ és alkalmi lapok a fenti négy csoportnál. A fontos közlések mellett találunk megmosolyogtatót is, pl.: az egyik 1901–ben keltezett lapon olvasható az alábbi szöveg: „Jó reggelt Margitka, most keltem fel, fáj a hasam tegnap óta, mert sok szilvát ettem."

Képes levelezõlapok 1900-ból és 1901-bõl. Mindkettõ hátoldalán csak a címzés található s a közlendõ szöveg a kép vagy ábra mellé az elsõ oldalra került.

1904. Alkalmi és üdvözlõlapok
1905.

1920-as évek

4.
Magyar festõk festményei képes levelezõlapokon c. anyag felöleli a középkori templom és freskó festõk mûveit, a legújabb kori festõk, pl.: Prokop Péter, a Rómában élõ papmûvész képeiig.

THAN MÓR (1828 – 1899)
A magyar történeti festészet jelentõs képviselõje. Tanulmányait a bécsi Akadémián kezdte, majd Rómában és Párizsban folytatta. Mint fiatal festõnövendék akvarelljeivel a szabadságharc lelkes krónikása lett. Az elnyomatás éveinek tragikus eseményeire céloz „Újoncozás" címû mûve. Történeti képeinek zömét a hatvanas években alkotta. Ez idõtõl kezdve a falfestészet területén is kiemelkedõ mûveket alkotott, pl.: a „Vigadóban lévõ Attila lakomája" címû mûve, mely képünkön látható.

MUNKÁCSY MIHÁLY (1844 – 1900)
A magyar festõmûvészet egyik legnagyobb mestere, a kritikai realizmus legnagyobb magyar alakja a festészetben. Munkácson született, gyermekkorában árvaságra jutott és nagybátyjánál az asztalos mesterséget tanulta. A szülõi ház emlékei, az inaskodás nyomorúságai mélyen belevésõdtek lelkébe.
Tehetségét felismerve Szamossy Elek és Ligeti Antal mûvészeti tanulmányok folytatására Bécsbe segítették. Münchenbe, majd Düsseldorfba költözött s itt alkotta meg elsõ maradandó mûvét az „Ásító inas"–t.
1891-ben megbízást kap a magyar Parlament számára festendõ „Honfoglalás" címû nagyméretû festményre. A Honfoglaláshoz szükséges régészeti tárgyak és különbözõ embertípusok keresése miatt Magyarországon több helységet keres fel, ezek között szerepelt Miskolc, Csongrád és Szentes.

BENCZUR GYULA (1844 – 1920)
A müncheni Akadémián tanult, melynek 1883-ig tanára volt. Ekkor kinevezték a budapesti mesteriskola vezetõjévé, s így nagy befolyása volt festészetünk alakulására.
Még Münchenben festette történelmi képeinek jó részét Vajk megkeresztelése – II. Rákóczi Ferenc elfogása –, Hunyadi László búcsúja.
Majd a csillogó és hatásos barokk és rokokó felé fordult, amely leginkább megfelelt életörömmel teljes, optimista lelkületének. Jelentõs arcképfestészete is.
Képünk: Vajk megkeresztelése (1875.) Vajk volt a neve I. István királynak a keresztség felvétele elõtt

SZÉKELY BERTALAN ( 1835 – 1910 )
Képünkön: „II. Lajos holttestének megtalálása" címû festmény
2. Mohács (vázlat) látható
1526. augusztus 29-én a mintegy 25.000 fõbõl álló magyar sereg Tomori Pál kalocsai érsek fõvezérsége alatt harcba bocsátkozott a többszörös túlerõben lévõ törökökkel a mohácsi síkon. A másfélóráig tartó ütközetben a magyar sereg megsemmisült, s a menekülése közben II. Lajos király a Csele patakba fulladt.

MÁNDOKI ÁDÁM (1673 – 1756)
Fiatal éveiben Párizsban tanult, hazatérve II. Rákóczi Ferenc fejedelem festõje lett. Arcképei Európa szerte ismertek. II. Rákóczi Ferenc arcképe a Magyar Nemzeti Galériában látható.

Mindkét képen: II. Rákóczi Ferenc látható, a festmények 1705-ben és 1710-ben készültek.

A képes levelezõlap gyûjtõk népes táborának további sikereket, eredményes gyûjtést kívánok.

		S Z E N T E S Kossuth – tér 1910-ben, a Megyeháza felõl fényképezve. A képeslapokon látható díszes kút több évtizedes kényszerpihenõ után 1998-ban restaurálást követõen ismét mûködik a Kossuth és József Attila utca találkozásánál.
		S Z E N T E S Erzsébet – tér a városnak igen szép, hangulatos tere, parkjában padokkal, virágágyakkal és a tér közepén kis dombon magasodik az elsõ világháború hõseinek emlékmûve, Pásztor János alkotása, 1926-ban avatták fel. A felsõ kép ezt megelõzõen készült, ezen még nem látható a hõsi halottak emlékmûve.
		S Z E N T E S A városközpont két fontos épülete: felsõ képen az 1911-ben épült Városháza, alsó képen pedig az 1910-ben épült Bíróság épülete látható.
		S Z E N T E S A Kossuth – tér déli sarkánál ágazik le a képeinken látható Petõfi utca. A képek jobb oldalán a Petõfi – Szálló épülete látható, 1898-ban épült, a kép közepén pedig a fõtéri református nagytemplom van, 1808 és 1826 között épült, a toronysisak alatt húzódó körerkély volt régen a tûzfigyelõ.
		S Z E N T E S Széchenyi – kert, vagy ahogyan késõbb nevezik Széchenyi – liget. A 13 holdas árnyas liget méltán kedvelt sétahely és pihenõ terület. 1860-ban, Széchenyi halálának évében nevezték el a nagy államférfiról. Felsõ képünkön még látható a ligeti szép kapu századunk elsõ évtizedébõl. Alsó kép postai keltezése 1901. június 26.

		BUDAPEST Mátyás templom több mint 700 éves, Mátyás király idejében emelték a magas déli tornyát, melyen elhelyezték Mátyás címerét, ez indokolja elnevezését, koronázó templomnak is nevezték. Ma látható alakját 1874 és 1896 között nyerte.
		TISZAVASVÁRI Szabolcs – Szatmár megye Görög katolikus templom és templombelsõ: Ikonosztáz
		SZEGED Görögkeleti szerb templom 1773 és 1778 között épült barokk stílusban, figyelmet érdemel a bizánci templomépítési stílusnak megfelelõen elhelyezett képfal = Ikonosztáz
		DEBRECEN Református nagytemplom Debrecen legnevezetesebb és építészettörténeti szempontból egyaránt kimagasló épülete. Péchy Mihály tervei alapján épült a múlt század elején. 1849. április 14-én Kossuth Lajos itt olvasta fel Magyarország függetlenségérõl s a Habsburg–ház trónfosztásáról szóló határozatot.
		BUDAPEST Deák–téri Evangélikus templom 1799 és 1809 között Pollack Mihály tervei alapján építették, a fõoltárt is õ tervezte, az oltárkép egy Rafael–festmény másolata.
		SZEGED Zsinagóga A hatalmas kupolával koronázott épület a város egyik jellegzetes városképi eleme. A kupola magassága 48 méter, belsõ átmérõje 10 méter. Iparmûvészeti ritkaságszámba megy a templombelsõ berendezése és a színes üvegablakok.