A térkép olyan régi mint maga az emberiség. Valószínû ezért kezdtem térképet gyûjteni. Kisgyermek koromban, hogy tudjon dolgozni édesanyám egy nagyon szép színes könyvet adott nekem. Ezt én darabokra olvastam. Ennek a darabjai megmaradtak és ezt eltettem. Késõbb derült ki, hogy ez az 1940-ben kiadott Zsebatlasz volt. Ennek darabjait eltéve törekedtem arra, hogy egy ép tiszta eredeti példányom legyen. Ezt meg is szereztem. Közben nagyon sok térkép került a birtokomba. A térképeken keresztül megszerettem az utazást, földrajzot és a tanítást.

Az õsember ábrázolta környezetét a barlang falán, sziklafalakon, kavicson, hogy absztrahálja lakóhelyét. Vándorlása során új helyeket fedezett fel, kiterjesztette lakóhelyét és megismerte azt. Így tágult egyre nagyobbra az ábrázolt terület. A térképek megjelenésével figyelemmel kísérhetjük a felfedezéseket, gyarmatbirodalmak kialakulását, széthullását, új államok létrejöttét, népek - nemzetek kialakulását és vándorlását, mindazt ami az emberiséggel történt. A térképet kavicsra kõre, papiruszra, bõrre, fára, fakéregre, falevélre, szövetre és edényre és bármilyen más anyagra rajzolta az ember, hogy megtudja mutatni tudását és ábrázoló képességét.

A babilóniaiak agyagtáblára rajzolták világtérképüket 2500 évvel ezelõtt. A térkép az akkori világot ábrázolja a három kontinens a Földközi - tenger és a nagy óceánok (keserû víz) határolták el a korong alakú Földet. A térkép déli irányba van tájolva. Herfordi térkép a középkorból. Az ismert világ középpontja JERUSALEM.

A Lázár - deák Magyarország legrégebbi részletes térképét 1528-ban készítette el. A magyar származású Lázár - deák térképe a legrégebbi részletes országtérkép. Hadászati célból készült, még a töröknek az országba való behatolása elõtti idõben (1514 körül). Lázár kéziratos térképét halála után barátja Georg Tanstetter Collimitius bécsi professzor egészítette ki, Cuszpiniánus a kiváló humanista és udvari történész javította át és rendezte sajtó alá. Peter Apianus metszette fába és nyomtatta ki Ingolstadt-ban 1528-ban.

A térképrõl sokáig azt hitték, hogy elveszett, csak 1553-ban megjelent másolata volt ismeretes. A milleneum évében 1896-ban egy régiség-kereskedõnél elõbukkant. Ezt a darabot A Széchenyi-könyvtár õrzi.

Lázár-deák messze felülmúlja a korábbi idõk Magyarországot ábrázoló térképeit. Tartalma rendkívül gazdag. A települések rajza igen részletes, nem csak a helyüket határozta meg - valószínûleg saját felmérése alapján - hanem tekintettel volt külsõ alakjukra is. A térkép középsõ részén pontsor határolja el a török által már elfoglalt magyarországi területet. Elsõ pillantásra eltorzultnak látszik a Duna olyan jellegzetes magyarországi észak-déli futása, ez a torzulás azonban csak látszólagos. A térkép ugyanis nem fekszik a kereten feltüntetett égtájaknak megfelelõ helyzetben. A térkép keretének északi iránya és a valódi északi irány között kb. 45 fokos eltérés mutatkozik keletre, az átdolgozás során keletkezett hiba miatt.

A térképre vonatkozó adatokat és a cimet a térkép alsó jobbfelén elhelyezett ,rendkivül finom kidolgozású cimkeret foglalja magába.A térkép alatt az ország rövid történelmi leirása olvasható latin és némer nyelven.Lázár deák térképének legértékesebb része a gazdag településrajz.1500 települést,1400 helységnevet, 85 viznév és 75 egyéb név szerepel a térképen.Szembetünõ lakóhelyünk ábrázolása.A Tisza és Körös találkozásánál Csongrádot a Tisza bal partján ábrázolja.Szentes határában Ecsert, SzentLászlót és Apor községeket emliti.Magyarország postatérképe.A térképen évszám nem szerepel,de a reformkor terméke.A postaállomások és a váltóhelyek szerepelnek német és magyar helységnevekkel.A méretarány és a vonalasmérték bécsi lengyel és budai mérföldben szerepel.

A térképek magukon viselik a tudomány változásait és a haladást.A francia forradalom után vezetik be a méterrendszert.Hazánkban 1876-ban kerül tõrvényerõre. 1890-ben vezetik be a Greenwichi idõt.Topográfiai térképek szelvényezésének kezdõ délkörét Ferrotól mérték.

1949 -ben térnek át hazánkban a Greenwichi kezdõmeridián használatára.A kartográfiai módszerek fejlõdése lemérhetõ a különbözõ térképeken.

A domborzat ábrázolása látszólagos képi ábrázolást,csikozásos lejtõábrázolás,eséstüskés,szintvonalas és több szinnyomásos térképek láthatók.

A nyomtatás módszere szintén változik. A fametszés, rézmetszés és a litográfia módszerei mutatják a térkép készités fejlõdését. Hazánk katonai térképeinek felvételei következõ képen alakultak. Az elsõ felmérést II József rendelte el 1764-1787 ig.

A mohácsi és tokaji térképek mutatják ezt.Mind két térkép hasonmás kiadás.A második felmérést I Ferenc császár parancsára hajtották végre 18o6-1869 között.A harmadik felmérést I Ferenc József 1869-1887 ig inditotta el.A negyedik a preciziós felmérés 1896-1915ig.

Jelenlegi a világürtérképezés amely nemzetközi egyutmûködés eredménye. A repülés és ürrepülés megváltoztatja a térképezés módszerét. A képek Zánka és a Balaton-felvidék kombinált térképét mutatja légifelvétellel

Adria és Fiume térségét bemutató térkép is a harmadik felmérés eredménye. A szigetek és az Adria öblei egyszínû (fekete) Fiumei lap több színnyomással készült.

Az I. Világháború hatására sok térkép készül. A bemutatott térkép KOLOMEA, LAMBERG környékét ábrázolja. A csapattestek és a front mozgását a tisztek jelezték.

A térképek utáni érdeklõdés még jobban fokozódik a II. Világháború idején.

A hadmûveletek vezetésére, tervezésére 4 db 1:200000 térképlapot ragasztottak össze, s így a nagy tájat az Alföldet és Dunántúlt ábrázoló nagy térképet kaptak. A csapattestek erre vitték fel a szállító vonal útvonalát és tervezett átkelését a Dunán.

Bp. idegenvezetõi térképe kör alakú. Mutatóval tájékoztatja a nevezetes helyekrõl a turistát. Az elõlap díszes, kemény papírból készült, használható állapotú még ma is. Német és angol nyelven készült példány is létezik.

A földrajz és történelem oktatás elõsegítésére több iskolai atlasz készült. Az elsõ magyar nyelvû atlasz a Stiller - féle atlasz. 1827-ben készült. A bemutatott atlaszok Történelmi atlasz 1926-ból Földrajzi atlasz az izraeli népiskolák számára 1926-ból. Csillagászati ismereteket bemutató belsõ oldalán az évszakok változását, a Hold fényváltozásait és Naprendszert bemutató lapon csak 7 bolygót ismert a tudomány akkor még. Az 1931-ben készült földrajzi atlaszt Dr. Kogutonicz Károly készítette.

A térkép kiadós fejlõdésével, minden nemzet kiadta nemzeti atlaszait. Az Elsõ Magyar Nagy atlasz 1909-bõl való. A Magyar Földrajzi Társaság kiadásában jelent meg. Ez történelmi és földrajzi részbõl állt.

Magyarország Szt. István halálakor (1038.) térkép szépen mutatja hazánkat.

Szentes térképének magán kiadása. Szép színösszeállítással mutatja a területeket. A nevezetesebb épületeket és a központot kiemeli. Az 1930-as években készült térkép az akkori utcaneveivel tükrözi a politikai és társadalmi viszonyokat.

A technika haladását mutatja a tengermélység térkép. Ausztrália és a környezõ területek tengeri árkai, törésvonalai és vulkanikus rendszere szépen látszik a térképen.

Speciális térképek körül a zoológiai vonatkozásúak, az állatok vándorlását, telephelyeit mutatja be. Grönlandi bálna vonulása és szaporodási helyét mutatja be a térkép.

Külön fejezetet érdemelnek a speciális térképek között a tájfutó, túra és vizitúra térképek.

Magyar és svéd tájfutó térkép kisterületet, igen részletes domborzati rajzzal és terepfedezeti jelekkel ábrázol. A futhatóságot, tájékozódást és a térlátást segítik elõ a fõ-, mellék- és segéd szintvonalak.

A Soroksári-Dunaág vizisport térképe szép díszítésû, jól használható. A Duna esésvonalát, mederkeresztmetszetét mellékletként is ábrázolja a Kvassai zsilip duzzasztása esetén.

Térképek különlegessége a Csillagászati térképek.

Az északi égbolt csillagtérképe - szép kidolgozásban mutatja a sarkcsillag és környékének csillagképeit.

A Hold térképe még az 1968-as felmérésbõl és az Apolló program eredménye.

Mûholdfelvételen (SZENZOR: LANDSAT TM 154) 1991. Október 4. Állapotokat mutat a BALATON-felvidékrõl.