A város címerének legkorábbi ábrázolása egy 1730-ban vésetett pecsétnyomón maradt fenn. Az õsi címerkép megmaradt a Belügyminisztérium által 1907-ben hitelesített címerben is, amelynek heraldikai leírása: hegyes talpú vörös pajzs, a pajzs talpát és törzsét ezüst színû hullámpólya választja el egymástól. A hullámpólya közeébõl barna derekú, zöld levelû pálmafa emelkedik ki, mellette két oldalt 3-3 szál barna buzogánysás. A pajzs felett tornagallér van elhelyezve, pántos nyílt sisakkal, orrjeggyel és sisakkoronával. A gallér nyakában aranyláncon aranyérem függ, a sisaktakarók színezése jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst. A kortársak az örökzöld pálmával a szentesi nép szívós élni akarását, a megpróbáltatásokkal szembeni dacos kiállását és örökös megújulását kívánták kifejezni ("PALMA SUB PONDERE CRESCIT" = TEHER ALATT NÕ A PÁLMA). A hullámpólya a Kurca folyóra, a buzogánysás a természeti környezetre utal.
Az õsi címerkép megmaradt a Belügyminisztérium által 1907-ben hitelesített címerben is, amelynek heraldikai leírása: hegyes talpú vörös pajzs, a pajzs talpát és törzsét ezüst színû hullámpólya választja el egymástól. A hullámpólya közeébõl barna derekú, zöld levelû pálmafa emelkedik ki, mellette két oldalt 3-3 szál barna buzogánysás. A pajzs felett tornagallér van elhelyezve, pántos nyílt sisakkal, orrjeggyel és sisakkoronával. A gallér nyakában aranyláncon aranyérem függ, a sisaktakarók színezése jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst. A kortársak az örökzöld pálmával a szentesi nép szívós élni akarását, a megpróbáltatásokkal szembeni dacos kiállását és örökös megújulását kívánták kifejezni ("PALMA SUB PONDERE CRESCIT" = TEHER ALATT NÕ A PÁLMA). A hullámpólya a Kurca folyóra, a buzogánysás a természeti környezetre utal.