Előző

26. oldal

Az univerzális vallások terjesztői hivatásuk sarkalatos pontjának éppen e pogány szokások kiirtását tartották. A barbárok mind-ahhoz ragaszkodtak, amely az igaz hitű muzulmánságra, illetve a hűséges kereszténységre nézve durva kihívás volt. A barbárok az istenek tekintetében toleránsak voltak. Népi összetartozásuk normáit védelmezték az új istenek tanításainak erőszakos terjesztőivel szemben. Heves tiltakozásuk azonban nemcsak reflexek voltak. A politika és eszmék kapcsolatának tekintetében, a Kínától Bizáncig terjedő területen, a barbár népek bőséges tapasztalatokkal rendelkeztek. A Szaszanida nagy királyok jelképe, a csillag és a félhold, a bizánci megváltó császáré, a felkelő csillag azonos, igen ősi világuralmi elképzelésnek a kifejezői voltak. Mindkét birodalom uralkodója a világegyetem urának tartotta magát. A szaszanidákat felváltó kahfák ennek a politikai elképzelésnek az örökébe is léptek.
Csakhogy, Kelet-Európa barbárjai körében, a sztyeppi népekre korábban jellemző műveltségben partikularizmust a kiegyenlítődés váltotta fel. A kiegyenlítődés egyfelől az egymással kapcsolatban álló és összeolvadó népek műveltségi javainak találkozásából, másfelől a magaskultúrák oldaláról érkező hatásokból következett. A barbár népek így saját környezetükben is konfliktusba kerültek az ősközösségi partikularizmussal, a tőle örökölt tudati normákkal. Belülről és kívülről egyaránt a kikerülhetetlen átalakulás szorításában találták magukat. Viszont korántsem az a helyzet, hogy minden fejlődést szolgáló elem a magaskultúráktól került a barbár népekhez. A kazár főemberek rosszallották a trónöröklés szabályainak hiányát Bizáncban. A kazárok és a magyarok is tisztában voltak politikai alakulásuk, hatalomgyakorlásuk szabályainak előnyével.
A belső és külső szorításból azonban csak egyetlen kiút kínálkozott, valamelyik egyetemes vallási irányzattal való teljes azonosulás.
Ebben a légkörben alakult a magyar törzsszövetség műveltsége. A sztyeppen merített tapasztalatokkal gazdagodva, a megmaradás akarásával indult a magyarság új, végleges hazájába. A Kárpátokon belül talált gazdag örökség átvételével történelmünk egyik ága összeforrt a Kárpát-medencén kívül formálódott másik ágával.