Előző
17. oldal

A kiszáradás adatolt, csak éppen a kazár kori földművelés felvirágzásakor volt a vízhozam a legkisebb. Etelközben sok folyó van, partjukat egykor gazdag galériaerdők borították, a talajvízszint még a legszárazabb esztendőkben is közel van a felszínhez. A 962/5-ben elfoglalt Sarkelbe (Bjelaja Vezsa) Orosz földművesek telepedtek, az etelközi sztyeppen tehát nem szűnt meg a földművelés, csak aránya kisebbedett. A földművelő települések a 9. század végén felperzselés, dúlás áldozataivá váltak, ami a besenyők megjelenésével hozható kapcsolatba.
Egy másik elmélet szerint a magyarok első hulláma 670-680 táján költözött a Kárpát-medencébe, 895-ben pedig Árpád magyarjai. Már a 19. század végén felmerült az a nézet, hogy a hazánk területére érkező hunok és avarok köznépe finnugor eredetű, vezető rétegük pedig török eredetű volt. Most azonban a kettős honfoglalás elmélete nem finnugor. hanem a 7. század dereka táján hazánk területére költözött, jelentős magyar néprészt tételez föl.
Bíborbanszületett Konstantin úgy értesült, hogy a besenyők, mielőtt Etelközbe költöztek volna, a Volga ás a Jaik (Urál) folyók mentén laktak. Bzsajháni is megerősíti, hogy az úzok (oguzok) a kazárokkal szövetségben gyakran intéztek hadjáratokat a gazdag besenyők ellen. Egy különösen nagy erejű támadás következtében a besenyők népe kettészakadt. Nagyobb részük átkelt a Volgán, a magyarokat elűzte, ás országukban megtelepedett. Ennek az országnak, vagyis Etelköznek a határai az Al-Dunától Kazárországig és Alániáig, Kherszonászosztól és Boszporusztól a keleti szlávokig terjedtek. Ez a tudósítás ismét közli Etelköz fekvését. A régi Besenyőországot az úzok foglalták el, akik az ott maradt besenyőkön uralkodtak. Az utóbbiak térdig érő tunikaszerű és levágott ujjú köpenyt viseltek, ezzel fejezték ki, hogy rokonaik zömétől elvágták őket. Ibn Fadhlán 921-ben a Jaik (Urál folyó) és az Emba közén találkozott az elszegényedett besenyő maradékokkal.
A magyar-besenyő háború idejére nézve Konstantin 948-050-hez viszonyítva először 50, majd 55 évvel ezelőttinek mondja az eseményt. Lehetséges, hogy az öt óv különbség a besenyő emlékezet és a császár számítása közötti eltérésből származik. Konstantin műve 948 950 között keletkezett.