Előző |
16.
oldal
|
ETELKÖZ FELHAGYÁSA
A magyar
törzsszövetség a 9. század végén Etelköz felhagyására kényszerült. "Simeon...a
besenyőkhöz küldött ós megegyezett velük, hogy leverik és megsemmisítik a
türköket. És amikor a türkök hadjáratra mentek, a besenyők Simeonnal a türkök
ellen jöttek, családjaikat teljesen megsemmisítették és a földjük őrzésére
hátrahagyott türköket gonoszul kiűzték onnét."16
Bizánci szövetségesük javaslatára 895-ben a magyarok rátámadtak Simeon bolgár
cár országára. Közben a bizánci kormányzat kibékült a bolgárokkal. Simeon,
hogy megtorlást vegyen a magyarok támadásáért, a besenyőkkel kötött szövetséget
a magyarok ellen. A bizánci hadicselekményektől megszabadult bolgár seregek
a Bolgáriában tartózkodó magyar seregre, a besenyő hadak pedig az Etelközben
maradtakra támadtak. A Képes Krónika előadásában a magyarok "meg nem
maradhattak a sasoktól, mert azok úgy ellepték a fákat, mint a legyek, elemésztették
vágómarháikat, sőt még lovaikat is."17
A sasok, vagy keselyűk, a vesztett háború jelképei. Több magyarázat próbálja
megindokolni az Etelközből való távozást. Mérlegelni kell azt a feltevést,
hogy kizárólag az eurázsiai Sztyepp 9-10. század fordulóján bekövetkezett
kiszáradása kényszerítette mozgásra az ázsiai törököket ás a Volgán túli besenyőket,
akik a magyarokra támadtak. E szerint a Don-Donyec vidéki szaltovo-majaki
és a keleti szláv települések is kiszáradás miatt néptelenedtek el. A magyarok
életfeltételeinek a száraz periódus nem felelt meg, a besenyő támadás az amúgy
is szükségessé vált elköltözést gyorsította meg. Valójában Etelköz sok folyó
öntözte földje még a száraz periódusban is lehetővé tette az állattartást.
A Volga-delta ás a Kaszpi-tenger
vidékén végzett paleometeorológiai adatgyűjtések a 9-10. század fordulóján
bekövetkezett vízhozam-növekedésre figyelmeztetnek.
16. Birod. Korrn. Ford. Moravcsik 177.
17. 27 Képes Krónika. Bp. 1964. 85.