Előző
2. oldal

Csupán sejthető, hogy a független kängär néppel vívott háborúra történt célzás. E vélemény mellett szól Konstantinnak az az állítása, hogy a magyarokat, ahogyan ő nevezi, a türköket, a kängärekkel vívott háborújuk idején szavartü aszfalünek nevezték. A szavar szó a szabirból származik, a szóvégi -tü tisztázatlan. Az aszfalü szó vulgáris görög lehet, és akkor rendíthe-tetlent jelent. A kazárok neve volt szabir, a 9. és a 10. század folyamán azonban csak mellé-kesen említik őket ezen a néven. A szabir név a kazároktól származhatott át a magyarokra, ahogyan a türk név is környezetüktől eredt. A magyarok Kazáriához közel szereztek maguknak lakóhelyet, éspedig akkor, amikor a szabir név még nem ment feledésbe, egykor talán a kazárok szabir uralom alatt álltak. Vagyis a magyarok szabir neve kazár kapcsolataiknak korai szakaszára utal. A magyarok és a kängärek viszálya, valamint a magyar-kazár viszony alakulása, a tudósítás szerint, kapcsolatban álltak egymással. Elképzelhető, hogy a magyar-kängär háború a 7. század első felében, esetleg valamivel korábban történhetett.
A 10. század közepén a bizánci földrajzi szemlélet általában a keletet jelölte, pontosította Perzsia fogalmával, a keletre távozott szabir flevu magyar néprész lakóhelyét illetően viszont a kútfő közlése homályos. A Kaukázus azonban számításba jöhet. A valódi szabirok királynőjének a neve görögösen Boa vagy Boasz volt. Jóannész Malalasz szír származású, bizánci tudós kortársa, Prokopiosz úgy tudta, hogy a kaukázusi Can hegység környékén ered a Boa vagy Boasz folyó, melynek partján a 6. század második felétől szabirnak nevezett hunok éltek. A 8. század második felében a kaukázusi szabirokhoz aligha volt közük a magyaroknak.
A középkori magyar krónikák a keleti származásra emlékeznek. Anonymus használja a Dentümogyer fogalmat. Az onnan Magyarországra vezető útvonal leírásából következően, a fogalom a Középső-Volga tájaival mosódott egybe. A fogalom Dentü- eleme nem tartozik a népnévhez; a dentü és mogyer szavaknak "folyók magyarja", "folyók között élő magyar" értelme lehetett. Nem lehetetlen, hogy a Dentümogyer az Alsó-Dont magába foglaló Azov-vidékre, Maeotisra vonatkozik. A Dentümogyer szó Don- elemének nem valószínű, hogy köze van a Donfolyónévhez, a -tü jelentése tisztázatlan.