Előző

6. oldal

Következő

A nomád katonai kíséret legjobban ismert típusa a mongol nökör, a kun nyőgér találó jellemzése:
A nökörök irányították a főúr tetteit. Rablótámadásokat kellett intéznie nökörökkel a szomszédok ellen, szép asszonyokat, leányokat és jó lovakat kellett szereznie, vadászatokat kellett rendeznie. Gyakran ő maga kapta a zsákmány javát. Egy katonai vezető a nökörjeivel állandó veszedelem a szomszédai számára.
Ez volt az, amiért a harcos jobbágyság a fejedelmet és a vezéreket, kálizok és székelyek pedig az Árpád-fiakat sürgették: nő, arany, posztó, marha és ló. A vezérek mindennek bőviben voltak, mégis szükségük volt rá, mert a zsákmánnyal jutalmazták közvetlen híveiket és a harcos jobbágyságot, uralmuk fenntartóit. Zsold jellegű jutalom lett a zsákmányból, és azzá vált a "békés" népektől beszedett adó is, a nyest és a sok finom kelme, posztó, amelyre az aranyat beváltották. Ebben a barbár zsoldfizetésben pedig nem volt megállás. Ki kellett elégíteni a harcosokat, ha a vezér azt akarta, hogy hívei hívek maradjanak, s ne forduljanak ellene.
A külső hatalmakkal való Béke keresése belső ügyekkel való elfoglaltság jele. Bizonyosra vehető, hogy 904 után Árpád az országon belül katonai intézkedéseket hajtott végre. Az egyeduralom kiépítése, a kék-kendek széttelepítése nem nyerhette el minden törzsfő tetszését. Nem lehetetlen, hogy az urallomváltás okozta zavar következménye, hogy 906-ban két magyar seregrész - egymásról nem tudva vagy egymást be nem várva -külföldön találkozott. Ez évben ugyanis a Csehországon túl lakó, Elba menti (Meissen vidéki) szláv dalemincek a magyarok segítségét kérték Ottó szász herceggel szemben, aki fiát, a később királlyá választott Madarász Henriket küldte ellenük. A magyarok legyőzték a szászokat, és feldúlták Szász-országot, majd nagy zsákmánnyal és sok fogollyal tértek vissza a (talernincek földjére. Ugyanakkor érkezett oda egy másik magyar sereg, amely fenyegette a dalemimiceket, kiknek a második sereget külön el kellett vezetniük Szászföldre zsákmányolni. Mindebből a magyar hadak teljes dezorganizáltságára következtethetnénk, ha a történet nem azzal végződne, hogy az első sereg daleminc földön bevárta a második visszaérkezését.